1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
399. országos ülés
112 töTelletésáégei elérni Törvényhozásban nem lehet, ’s így 5 a’ systematica £>ertractatiókat a fentebbi értelemben a’ nemzeti élőhaladás veszedelmére alakult ebimérának tartja, melly Ígérni látszik valamit, következeseiben pedig vég nélkül kártékony: vallyonnem ennek ösvénye nyelte e’ el sérelmeink eránti panaszainka', mcllyek miatt a’ nemzet vérző sebeibe szintén vonaglik, melly szabad állásunkat a’ gyakorlatból kiemelve, theoreticus ámulásban taszitá; nem a’systematica pertractatio ámító mételye miatt haldoklanak most is a* nemzeti köz jó előmozdítására irányozott törekedéseink? — Nem itt süllyedt e’ el az úrbéri 5-ik Czikkely? egyszóval nem eme szírinél szenvedtek e’hajótörést J4.évek óta a’nemzetnek számtalan forró, 's méltó óhajtásai, ’s törvényes kívánságai?—’s emez időszak nem elegendő tapasztalás e’ arra, bogy a’ systematica pertractatiotól jót várni nem lehet, ’ső kinyilatkoztatja, hogy míg a’ köz dolgokban szava lesz, a’ systemáról illy értelemben hallani sem akar. — Javítsunk ott, hol a’ javilni valót a’ minden hozandó törvények jóságának legbiztosabb garantiája a’ köz szükség kijelelte, ha gyük a’ többét amaz üdőre, mellynek érdekében fog feküdni a további javítás, ’s mellynek mellében a’ további változtatás szüksége ismét megérend, Most pedig a’ jelen izenet, és Törvény megtartására svavaz. —Trencsén Vármegye 1-ső Követe utasítása következésében a’ tizedet megszüntetni kívánta volna, miután azonban ezt el nem érheti, megelégszik a’ kerületi javalattal; nem is áll az ellen, a’mit az Elölülő felhozott, azt mondta ugyan is, hogy a’ tized kérdése bele vág a’ Banderialis rendszeres munkálatba, és azzal szorosan öszve van kötve, míg tehát azt fel nem vesszük tanácskozás alá, ezt sem lehet felvenni: meglehet, talán e részben igazsága volna az Elölülőnek, ha a’ KK. és Kendek azt mondták volna, hogy a’ tized egészen szűnjön meg, akkor talán lett volna szükség arról tanácskozni, minémü surrogatuma legyen a’ tizednek; de mikor a’ Karok a’ dézsmát két forintban állapítják meg, megmarad a’fundus, csak a jövő Országgyűlés rendelje el, hová forditasson? — A’ sem argumentum , hogy a’ tized jövedelme kevesebb lészen: mert úgy meg kellett volna maradni természetében az egész Országra nézve; már pedig a’ tized eránti kötéseket a’ régibb törvények is megerősítették. — Azt mondta továbbá az Elölülő, hogy a’tized kérdése bevág a’Törvénykezési rendszeres munkálatba, de ha azt azért, hogy a’ Juridicumba bevág, itt fel nem lehet venni, úgy az urbáriumba is kár volt bele menni: mert az is szinte bevág a’ .Törvénykezési rendszeres munkálatba, mivel ott is előjön azon eset, hogy p. o. osztályban egyik atyafi botot kapott, másik pedig mást, így volt minden urbárialis engedményekkel; azonban az Elölülő a’ harmadik nézetet nem hozza elő, sölt arról mélyen halgat, hogy t. i. a* tized az urbérrel öszve van kötve, hogy azon rendelés , hogy a’ kilenczedet a’ földes úr harmad nap alatt tartozzon kivenni, a’tized eránti rendelkezés nélkül sikereden lészen: mert ha kiveszi is a’ földes úr a’ jobbágy terméséből a’ kilenczedet, ha a’ dézsma eránt rendelés nem tétetik, kint fog lenni a szegény embernek termése Sz. István napig. Azonban nem első példa az, hogy ollyat pertractaltunk, melly a’ juridicum munkálathoz, és nem az úrbérihez való, illyen p. 0. az Uriszék, — miután a’ Karok azt látták, hogy az 599-dik ÜLÉS. 21 -dik Dec.
