1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
390. országos ülés
390-riik ÜLÉS. i. December. 153 egészen ellenkezőül áll, azon fogva minthogy Horvátország nem tsak az érintett teher alul fel nem szabadult, sőtt inkább Maria Thereziának 1750-ról DalmAt, Horvát és lót ország sérelmeire költ, és a’ 1807-iki Ország Gyűlési iratok 320-ik lapján D. alatt foglalt kegyelmes Leírás tartalmánál fogva, az érintett 1750-ik esztendei új elrendezés alkalmával ezen Colapianus katonaság a’ Bánsági határőzrő seregre átváltoztatván a’ katonaság száma 8260 főre Oelly számmal most is létez} felemeltetett, és igy a'fent irt teher tizenhatszorta megnagyobbodott. — Az előladottakból tehát világos, hogy a’ fent irt 1659-iki 86-ik Törvény Czikkely oka el nem enyészett annyival kevésbé, minthogy a’ későbbi Törvényekben jelesen a’ 1681-iki 75-ikban világosan érintetik, hogy Horvátország , mivel adózási fél dicája az érintett Colapianus katonaság tartására elégséges nem volna, a’ Haza védelmére több ezrekre menő adósságot tett, és e’ felett, a’Horvát országi Rendek által meghatározott, nagyobb adón kívül egy fél harmintzadban segítséget is nyert.__A’ mi magát a’ fél dicát illeti minekutáuna az Slavonia alkotványán jelesül a’ 492-iki 2-ik Törvény Czikkelyen alapulna, és számlalan utóbbi Törvényekkel, hogy koronázási Hitlevelekkel ’s a’ Pragmatica Sanctióval is meg volna erősítve, ha úgymond meg nem engedőleg megváltoztathatná is, annak a’ Képviselői [rendszer leikénél és az Ország Gyűlési gyakorlatnál fogva tsak egyedül olly sok fennálló Törvények eltörlésével, egy alkotandó egyenes új Törvény által lehetne megtörténni. — Hogy azonban ezen eltörlésnek helye nints, magok a’ Tekintetes KK. és RR. át fogják látni, ha tekintetbe veszik, hogy a’ fent irt 492-iki 2-ik alkotványos Törvény Czikkely értelmében, a’jHorvátoknak abbéli igaza, hogy a’ Horvátországi Porták számához képest fél segedelmet ajánljanak, a’ gyakorlat szerént is már az 1492-iki időkben megesmértetett, és ennél fogva még a' Pacta Conventákban gyökerezik. Egvéberánt ezen kiváltság annál is inkább, minthogy az érintett Tótországi Constitutiók 2-ik Ulászló boldog emlékű Királynak által is helyben hagyattak és a’ Magyarországi KK. és RR. által akkoron, midőn még fejenként megjelentenek az Ország Gyűléseken Törvénybe iktattattak; — de végre a’ 1715-ik 120-ik Törvény Czikkely rendeleténél fogva is Ország Gyűlési tanátskozások tárgya nem lehet.— A’ javallatba vett ’s Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége az Ország Nádorára bízatott ideigleni kiegyenlítés által eszközlendő Magyarországi Palatinalis Portáknak a’ Horvátországi Portákkal vagy jobban mondva az egészen különböző eredetű tulajdona ’s rendeltetésű Horvátországi adónak a' Magyarországival 'aló ösz'esítése a’ kaptsoltOrszágok részéről sem a’ módot, sem a’ dolog érdemit tekint\e jóvá hagyathatik; mert a’ mi a’ dolog formáját illeti bizonyos, hogy Magyarországom min Drtrifii-int itnrvnim-BTilirhan npHiof (“s felső Totorszatiban a ke— nem ban az ményektől adó a’ Portáktól Horvátországban pedig és felső Totországban a ke- 1 számitatott, — úgy hogy ámbár az 1474-iki 4-ik Törvény Czikkelyben Magyarországra nézve az rendeltetett, hogy ott többé ne a’ kémények, hanem a Porták számítassanak öszve, Horvátországban még is az adó egész az újabb idő kig mindég a’ kéményektől számítatott.— Míg a’ mint az a’ 1802-iki Ország > üiési Naplókönyv 155-ik lapján is megesraértetik eltöröltetvén a hajdani Hónát Tanáts a’ Horvátországi adó mennyisége a’ M. Kir. Helytartó a”at9 ~ __ .. rL ' rTnénpevoai k li számoláshoz képest a Horvátországi Jegyző-Könyv. XlII-dik Darab.
