1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
u 385-ifik ÜLÉS. 2ü. November. Torna Vármegyének 2-dik Követe a’ Zala Vármegyei előadást pártolja. Baranya Vármegyének első Követe előadja: mi szerint igaz ugyan, hogy Küldői néki egyenesen megparancsolták azt, hogy a’ nemességre semmi némü terhet ne válaljon, de ellenben vagyon még egy más utasítása is, melly köteleséggé teszi, hogy semmi indítványt ne pártoljon, ennél fogva a’ conditio sine (pia non iránt tett indítványt sem pártolhatja, annál inkább nem, mert a’ KK. és RR. többsége a’ múlt alkalommal már ezen indítványt elmellőzte. Szatlunár Vármegyének 2-ik Követe a’ Bihar Vármegyei Követtel egyetértőleg a’Felírásba tétetni kívánja; hogy az alimentatio megszüntetése megkötő feltétele a’ T. Törvény Czikkelynek. Borsod Vármegye 2-dik Követének a’ KK. és RR. Táblájánál, valamint mindenben úgy a’ T. articulus alkotásában is a’ volt mindég a'jelszava, hogy a’ köz terhet viselő szegény néppel jót tenni kelletik, nem ellenzetté azt a’ Szólló soha, sőtt mindég azt mondta, és talán legelső volt, ki azt javallottá, hogy ha a’ többség, olly sokat, olly igen sokat akar is adni, mint a mennyit a’ T. articulusba befoglalt — adasson ’s eszközöljön ki azon sokért a Kormánytól is valamelly viszont jótéteményt, annyival inkább, mivel ha már a' T. articulusban olly sokat adunk, hogy azzal az adó fundussát alkalmasint megduplázzuk — ezzel meddig teszünk jót a’ néppel? felelet: csak a’jövő Diaetáig, mert akkor annál fogva, hogy már olly nagyon meg szaporítva van az adó fundussa (bár ne igazat mondjon a’ Szólló) tetemesen öregbíttetni fog kivántatni az adó. Azért is itt lévén az idő és az alkalom, a’ Szólló eggyet ért az Ungh Vármegyei Követtel, ’s azt kívánja, hogy a katonaság táplálása további módját érdeklő 0-ik §-us 0 Felségének a’ T. articulusra nézve „conditio sine (pia non4* gyanánt jelentessék fel. Tolna Vármegyének 1-ső Követe ezen ß-ik szakaszta’ T. TörvényCzikk. azon részének tartja, melly mint az adózó népre, mint a’ nemességre legjótékonyabb, hogy tehát annak síikére legyen azon Követekhez áll, kik a’ conditio sine qua non-hoz ragaszkodnak, ’s azt mind a’ fő Rendeknek szólló ízenetben, mind pedig a Felírásban kijelenteni akarják, attól tartván, ne hogy különben éppen ez kihagyatván a’ T. Törvény Czikkely csak egyéb szakaszai fogadtassanak el, és kifogásnak annál fogva többé helye se legyen „hogy miben egyezés van, annak változhatlanul meg kell maradnia“ — Heves Vármegyének 2-dik Követe mind azért, mivel Küldői a’jobbágy telkeken lakó nemesseket adózás alá vetni nem akarják, mind pedig azért, mivel ók az Urbérrel szoros kapcsolatban lévő adóbiztoságbeiit még ezen az Országgyűlésen felvétetni kívánják, szívesen fogadja el azon alkalmat, mi szerint, ha egészben Küldői kívánságát el nem érheti, legalább az alimentatióra nézve a’ Kormánnyal tractatusra léphessen, annál fogva a’ deperditák kérdését, mint feltételt az izenetben és Felírásba tétetni óhajtja. — Arad V ármegyének 1-só Követe: Hintáim a’ többség ezen T. Törvény- Czikkelyet ujabbi tanácskozás alá venni nem akarja, ’s az izenetnek a fő Rendekhez leendő átküldését meghatározta, kéntelen a’ conditio sine qua nont pártolni, mert csak igy lehet reménysége arra,, hogy az egész Törvény Czikk. Küldői kívánsága szerint sikerbe nem menend.
