1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
it 383-dik ÜLÉS. 23. November. Ezután a’ KK. és RR. többsége felkiátással ezen szakasz megtartására szavazván az ítélő 3Iester által folytatólag olvastatott az Izenetnek következő része, niclly minden észrevétel nélkül meghagyatott. Szabolcs Vármegyének 1-ső Követe : 3íiután e’ tárgyra nézve több Kö vet Urak azt kívánták, hogy a’ 6. §. megmaradását: conditional^ sine qua non mint a' Kormányra, mint pedig a’ Fő Rendekhez kézítendő Izenetben kitétetni óhajtották, ő azt kívánja, hogy ezen másolhatatlan feltétel, bárcsak szóval is, ha egyéb képpen nem akarnák, a’másik Táblának adasson tudtára— 0 ugyan részéről bármi sikere légyen, nyilván kijelenti: hogy ő egy olly elválhatatlan feltételnek tartja, e’ valóban erőltetett állásokban, hogy e’ nélkül ha már csak ugyan meg kellene nyugodni a’ többségben soha a’ T articulushoz nem járul. — Zala Vármegyének 1-ső Követe akkor, midőn ezen Törvény Czikk. legelőször felvétetett, előadta, hogy miként ’s milly feltétellel kívánja öszve kapcsolni ezen T. törvény Czikkellyel annak 6-ik szakaszát, — kijelentvén egyszersmind, hogy itt az egyformaság elvét elfogadja; de különösTörvényCzikkelyt kíván alkotni a’ deperditák iránt, és öszvekapcsolni a’ T. TörvényCzikkellyel;— hogy valamint azT. Törvény Czikk. nélkül az Úrbéri ne sanctiónáltassék, úgy ezen deperditák kérdése nélkül a' T. Törvény Czikk. se bocsájtassék megerősítés alá, nem volt azonban a’ Szólló ezen indítvány tételekor ol!y szerencsés a’ többség pártolását megnyerni; ugyan azon alkalommal Torna 3rármegyének Követe javaslá, hogy ezen T. Törvény Czikk. 6-ik §-ba tétessék az, mit a’ Szollá különös Törvény Czikkellyel tanácskozásba venni kívánt t. i. az alimentatio terhének megszüntetése; — a’ Szálló indítványától elesvén két kézzel nyúlt a’ Tornai indítványhoz, mint egyetlen egy módhoz, melly megmenté azt a mit akart, — hogy t. i. mint egy de facto ben legyen a’ conditio sine qua non, — igy született tehát ezen mostani 6. §-us, ’s ha az akkori végzéstől viszalépni szabad, kész a’ fennebb említett indítványára visszamenni, ha pedig ezt már tenni nem lehet, azt jelentiki; hogy soha sem fog elállani attól, hogy ezen 6-ik §-náI fogva az alimentatio iránta’ Kormánnyal a’ KK. és RR. tractatusba ereszkedjenek. Bars Vármegyének 2-dik Követe feleslegesnek tartja kitenni! a’ conditiot sine qua non, —• mert megtörténhetik, — hogy utóbb attól a’ többség még is el áll, de lehet olly eset is, hogy a’ többség el nem] áll, ha a’ feltétel nem csatoltatik is hozzá, következéskép ebben semmi különös erőt nem lát. Egyéberánt miután a’ múlt alkallommal kinyilatkoztatta, hogy ezen alimentatio kérdését csak ugyan conditiónak sine qua non tekinti, most is kijelenti: hogy azon feltételtől , ha világosan ki sem is lesz téve, ha csak Küldői ellenkezőt nem parancsolandnak, soha elállani nem fog. — Veszprém Vérmegyének 1-ső Követe azt hiszi: Hogy miután a’ Zalai indítvány a’ deperditák kérdésének külön pertractatiója eránt el nem fogadtatott, hanem az ide a’ 6-ik §-ba iktatni határoztatok, a’ conditio sine qua non a’ legnagyobb többséggel ki vagyon mondva. Az Ungh Vármegyei Követ vélekedését pártolja , mivel azzal reménysége van Küldői kívánságának elérésére , miszerint t. i. ha ezen 6. §-us a'Kormány által elfogmellőztetne.az egész T. TörvényCzikkelytói a’ vissza lépés megtörténend, annál inkább pártolja az Ung'ui vélekedést, mert meg van i
