1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
IOC 5S8-í//A ÜLÉS 30-dik Xov. atyafiaknak egyike, kik meg osztatlanak,“ c’ helyén így kívánná a’ szerkeztetést módosíttatni, ..kik szüléikről, vagy mag nélkül elhunyt osztályos atyokíiáról réájok háromlott nyilvános örökségre nézve megosztozatlanok , és az osztály részek ’s a’ t.“ x Győr Vármegye 1-sö Követe és azt tártja, liogy miután a’ tanácskozás alatti Törvény javallat bevezetése szerint, egyedül 1-ső rész lo-dik czimje ese. téré, vagy és az ott intézkedés alá vett descendentalis successiora szorittatna, a* rendelkezés jótékonyságát még a’ mellékes is más örökösödésekre is világosan kiterjeszteni annyival is inkább kelletik; mivel a’ melly igen fontos tekintet, t. iaz eddigi Törvény szerint gyakorlott, de a’ csendes polgári rendel össze nem férhető ’s gyakrabban a’ legszomorúbb vérengzésekkel járni szokott erőhatalom útjának megszüntetése ezen üdvösséges intézkedést az egyenes örökösödésekre nézve szükségessé tette, ugyan az a’ több örökösödések mellett is, mellekben szinte 1-ső résznek G7 és 08-dik czimjei a’ hasonló esztendei elfoglalást megengedik, egyaránt harczol; minél fogva alább a’ 3-dik §-ban ezen intézkedés a’ mellékes örökösödésnek egyes nemére már ki is terjesztetik. - Hogy tehát a’ rendelkezés világos, és kimerítő legyen , ennek minden örökösödésekre való kiterjesztését a’ Szólló nem ügy, mint Bihar részéről előadatott, hanem akkép kívánja a’ szerkeztetésbe foglaltatni, hogy a’ bevezetésben azután: 1-sö rész 45-zVf tétessék: 07. és 68-zA czimjei eseteiben. — Második észrevétele a’ Szólló Követnek az, hogy ezen sommás kereső útnak köre az 1-sö §-ban ugyan azon szavakkal, mellyckkel hajdan 1-ső résznek 4-dik czimje alatt a’Praeceptorio divisionale mandátumok mellett való eljárásé két izbeli atyaíiságra terjesztetvén ki, ez csupa bizonytalanság, és némellykor annyira megy, hogv nem csak az eddigi törvénykezés rendszerét zavarba hozzá, de magát az ezen úton való eljárást is lehetetlenné teszi. — Hál vallvon a’ hajdani Praeceptorio divisionale mandátumokat is mi más, mint éppen ezen alapnak tökellctlen, és bizonytalan volta telte haszonvchetetlenné? remélhető e’ tehát, hogy ugyan azon ok a’jelen intézkedésnél is nem ugyan azon következést fogja maga után húzni? Igaz ugyan, hogy két izbeli atyafiak némellykor új örökség felosztásánál is jönnek öszve; de közönségessen ennyi elágazás több tized évekre terjedvén, ha zsinór mértékül a’ kérd e'ses sommás úthoz az elágazásnak kitett száma alapit tátik meg, nem terjed e’ ez’en üt némellykor annyira, a’ mennyire maga az ususból indítandó successionalis per is alig terjedhet? — minél fogva a’ régi Törvényeknek inkább lelkét és üdvőséges ezélzatát, mint homályos szavait kívánván a’ Szólló Követ megtartani, jobbnak vélné, ha az örökség hátra bogyójának halálától számítva, bizonyos idő jelesül 3 esztendő határoztatna meg, molly alatt az illető örökösök ezen Törvény jótékonyságával élhessenek, hogy így annak elmúltával az igazságot kereső számára mind az ususból, mind a’ jus gyökerességéből indilandó örökösödése pereknek tulajdon idejek, és helyek bizon\osan fennmaradjon, következőleg a’ Szólló javallata oda terjed, hogy ezen intézkedésnek a’ nyilvános örökösödésben megállapított czimzetc is új örökösödésére által változtatnék,— Végre 3-or azt is kívánja a’ Szólló Követ, hogy mivel ezen egész
