1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
Iü4 ülésbeni tanácskozás alkalmával, mind azon okokat felhozta, mellyek azon határozásnak, inelly ezen Törvény Czikkely javallatában foglaltatik , hogy azon puszta telkek is, mellyek az úrbe'r behozatala akalmaval elpusztult állapotban találtattak, és úgy az úrbér tabelláiba beiktattak, megszállittassanak, és addig is azoktól a’ tulajdonos földes urak, és birtokosok a’ járandó adót, és köz ter_ beket viseljék , minden törvényes tekintetből ellentállnak; — mivel azonban nem tekintve ezen okoknak helyes , és törvényes voltát, a’ most említett rendelkezés megállapittatolt, ezt tehát a Szálló Küldőivel közölvén, azoknak azon határozásban meg nem nyugvását megéitette, és az iránt legújabban utasítást nyert, ■— ámbár azon határozás a’ Fő Rendek Táblája által is elfogadtatott, nem csak Küldői utasításának eleget tenni, de egyszer’smird olly nyilván igazságos, és törVénves Küldői részéről támogatott tárgynak további előmozdítását és folytatni köteleztetvén, azon Küldőitől legújabban nyert utasításnak rendében; következendőket nyilatkoztatja: hogy t. i. a’ fent említett urbárium behozatalát megelőző puszta telkeknek megszállitása eránt elfogadott rendekezést következő okoknál fogva Küldői részéről el nem ösmérheti, mind azért, hogy az által, hogy alkotmányunk alapos törvényit 1741: 8-dik Törvény Czikkelyét megsértve lenni találja, mivel az nyilván tiltja, hogy a’ fundus köz terheknek alapjáúl alá nem vethető, a’ mi az érdeklett határozás által meg volna állapítva; mind azért hogy az urbér behozatala alkalmával megtörtént öszveirás által, melly a’ jobbágyok önkénnyé, és földes úri jussoknak károsítására tett vallásokban egyedül gyokereztetik, tulajdon földes úri jussok, és kiváltságok kérdésbe nem vehetők, hógy továbbá azon urbér behozása előtt puszta telkek a’tulajdonosok birtokához vissza esvén, törvényes jussok mellet, úgymint valódi tulajdonok maradékaik között felosztattak, ezen felosztások tehát ez úton törvényesen fel nem bontathatnak, de máskép is azon iszonyú Kavarodást, melly onnét az Ország polgárai közt következne elkerülni minden tekintet megkívánja. Végtére, hogy azon említett ren. delkezés azért se állhat meg, mivel az 1725/7. esztendő 7-ik Törvény Czikkelyének, és ez által megállapított országos öszveirás idejáral egyenessen ellenkezik, mivel az akkoron , és ez által Felséges Urunk jóvá hagyása mellett törvényesen megállapittatott, hogy csak egyedül azon puszta telkek, mellyek az Urbárium behozatala alkalmává! megszállitva találtattak, és azon időtől elpusztultak volna, a’ Palatinalis porták öszveszámitásának, és kiegyenlítésének alapjáúl szolgálhatnak, azért tehát ezek csak egyedül öszveirandók legyenek; ennek tehát következésében az említett rendelkezést Országgyűlési Követnek Küldőinek kihalgatása nélkül elfogadni annál kevesebbé lehetett, mennél bizonyosabb az, hogy ezen körúlállás felöl azon Küldők biztosítva lévén, Követeiknek kimerítő utasítást nem adhattak, alkotmányunknak pedig törvényes rende szerint, minden tárgyakban mellyekból nyilványos teher háromlik , minden Követnek Küldőitől való utasítás szükséges, és ezek nélkül bármelly határozat törvényesen nem is alkoható, — mind tehat ezen okoknál fogva, mind pedig azokra, mellyek Küldői részéről ezen tárgynak vitatása alkalmával előadattak, és ez alkalommal és előtte Szólló több Követ urak által felhozódta) most is hivatkozva, a’ Szollá Küldőinek a’ fent em-ZöV-di/í ÜLÉS. SO-dtA Nov.
