1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
389-űVA ÜLÉS. 30-dik Nov: 103 vdnván a nemesi Rend bár mclly osztállyának is megrovatása, ’s adó alávcttetésében soha meg nem egyeznek , — ha azonban a' nem veit esetben ezen kívánságuk illy formán egész kiterjedésében nem sikerítethetne, meghagyok, hogy minden törekvésük oda fordítsák hogy csak azok vétethessenek adó alá, a’kik e’ jelen Országgyűlésén alkotott úrbéri Törvények 1-ső Czikkelje 6-ik §-a szerint a’ Törvény kihirdetése után fognak jobbágy telkeket szerezni; de ezek és a legelő, és fájzásra való adózástól mentek legyenek. Azon nemesek pedig k k eddig jobbágy telkeken laktanak, azok ezentúl is minden adózástól, úgymint ezen ősi szabadságok gyakorlatában valának, továbbá is menten tartassanak. — A’ mi pedig az elhagyott jobbágy telkek béncpesitését illeti, ezek hogy mentői előbb népesittessenek, szükségesnek látják Küldői. — Azonban hogy azoktól a’ tulajdonoi földes úr bár mi kigondolható szín alatt adót fizetni tartozzon, azt a’fent hivatkozott Törvényekkel egybe hangzónak nem látják; — ez értelmük lévén Küldőinek a’ puszták népesitése eránt alkotni kívánt Czíkkelyre nézve általjánossan , hová még az is járul, hogy népesités kötelessége alapjául felvett 1?23. öszveirás számtalan hijányai miatt az Országos Rendek által félre tétetett, — arra pedig mi már foganatában helytelennek üsmértetett az Országos Rendek által , századok után helyessé nem válhat , sött ha helyes lenne is, az 1725: 18. Törvény Czikkely értelme szerint még a’ törvényes idő multa sem szükséges , hanem a’lakhelyeknek elenyészése is elegendő arra ; hogy a’ puszták mint puszták majorságbelieknek tekintetvén tökélietessen a’ tulajdonos intézkedése alatt maradjanak. Meghagyván Küldői továbbá hogy szorgalják azt is, hogy a’ katona tartás kötelessége ne válljon a’ nemeseknél, kikre nézve amúgy is legigazságtalanabb már azon tekintetnél fogva is, hogy közülők kiki született katona, de meghagyok, hogy kössék öszve ezen alkotandó Törvény Czikkelyel mint elválaszthatatlan feltételt azt is , hogy egy átalján az adózó nép is a’ katona tartás terhétől tökélietessen felmentessen, a’ mint ez eránt amúgy is az adó biziossági tárgy eránt eredeti utasításukban el utasítva valának, mellyet Küldői olly elválaszthatatlan feltételnek tűzék ki, hogy ha ezen czélukat einem érthetnék ezen Törvény Czikkely alkotásának minden módon való gátolását rendelek.— Trencsén Vármegyének 2-dik Követe: közelebb vett utasítása következésében is azt óhajtaná, hogy a’ jobbágy telkekre nézve az úrbéri epocha olly formán állap itasson meg, hogy egyedül csak azon puszta telkek, mellyek az úrbér behozatalával mint megnépesittettek öszveirattak, nem pedig azon telkek is, mellyek ugyan az úrbér behozatalával, mármint puszta telkek voltak, és így írattak öszve, a’puszták iránt hozott Törvény rendelete alá jöjjenek. — Amennyiben ezen tárgy már ugyan mind a’ két Tábla által elhatároztatott a’ Szolló nem ellenzheti a’ végzést, ha mindazonáltal bár melly tekintetben még előjöhetne Küldőinek szándékát, és akaratját előadni, és a’fenttartott visszalépés mellett a* határozatnak változását sürgetni fogja. — Turócz Vármegyének 1-ső Követe: Midőn a’ T. articulus azon nemes személyeknek, mellyek úrbéri telkeket használnak, köz terhei meghatároz! atása indítványban tétetett, a’ Szólló társával együtt, mint kerületi, mint országos 26 *
