1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
4 361. I L/Í'S. 12. October. süt éppen abból állva» a' sérelem, hogy az urbér behozatala alkalmával, midőn a földes uraság és jobbágyság közti állást abban találta a’Királyi Biztos, hogy némelly Királyi haszonvételekre ’s a1 kereskedési fára nézve az nraság jobbágya* iránt hol több, hol kevesebb kedvezéssel önkénye szerént viseltetett, ugyanazon Biztos ur unilateralitcr egy szerződést egyesség czím alatt szerkezeit, mellyct reá kívánván tolni az uraság nyakára, azt felsőbb helyen béműtatta ’s a‘ legfelsőbb akarattal meg is erősítette, melly erőszakos ügyességet a’ földes nraság soha alá nem Írván,’s azonnal Gömör Vármegye előtt folyamodván, orvoslást keresett, de még’ azon i?7’3. esztendőnek 360?. szám alatti Kir. Helytartó Tanács rendeleté által törvényes kívánságától elmozditatott, melly történet az 1790/i-iki legelső Országgyűlésére már ’s azután, minden következő Országgyűlésekre is, mint sérelem hogy a’ Követek által előterjesztessék, Gömör Vármegye által mindenkor meghagyatott, 182’ 7-ben a’ Követek kötelességekben eljárhatván ’s eljárván, és ezen sérelem az Ország liemlei által fel is terjesztetvén $ az i830-iki Országigyűlésen pedig megújítván; az akkori Országgyűlések által ezen unilateralis és egyesség ezirnje alatt az uraságra erőszakosan reá ruházott szerződésben alapúit sérelem megesmértetik. Nem állván tehát az erőszakolt egyességnek törvényessége a’ 2-dik ok még annyival inkább meg nem állhat, mivel a’ Királyi Helytartó Tanács éppen a’ sérelemben, t. i. a’ törvénytelen egyességben alapítja ítéletének egy részét, a’ másik részét pedig abban, hogy az uradalom tulajdon tetteivel azt megerősítette, ’s folytan divatoztatta 's azért a’ törvénytelen szerződésnek továbbá is meg kellessen állani: vallyon az uradalomnak a’ legfelsőbb rendeletek ellenére ’s más utón* mint a’ miilyen ment 's jussait törvényesen fentartotta, lehetett és kellett volna e’ erőszakosan előlépni? ezen kérdést szinte a* Mélt Personáiis és Tek. Karok és Rendek mély bélátására bízza, kérvén hogy ezen sérelmet a' felhozott okoknál fogva tovább is előmozdítani, vagy pedig a’ legközelebb érkezett Kir. Helytartó Tanács által változott környülállások miatt,megengedni méltóztassanak, hogy ezen sérelmet egy új redactio formában mellyel bényújtand, a’ kerületi ülésbe ismét előterjeszthesse* Az Ejőlülö kijelenté hogy a' 82-dik számra a’ kerületi végzés megmarad, és mivel a’84-dik sérelem az 1830-diki sérelmek közt újabban előkerül e’ helyen szinte kihagyatik. Gömör Vármegye 1-sö Követje: Kérdé vallyon a' Rendek kívánnak e’ a' tett előterjesztése folytában a' tárgyat kerületi ülésbe tanácskozás alá venni ? Mire az általyános többség nem-mel nyilatkozott. — Olvastatott ugyan azon ítélőmester által az 1830-dik esztendőben 4-dik szám alatt előterjesztett sérelem, melly eránt nem lévén észrevétel. A’ <9. és 26-dik szám alatt, ugyanazon esztendőben felterjesztett Komárom Vármegyei sérelem eránt. Az Előlülő: Már más alkalommal is nyilványitván e’ tárgy feletti véleményét, miután a’ Rendek többségét jelenleg is a’ mellett látja, nem ellenzi annak felterjesztését, a’ 24-dik számú sérelem pedig, meliybe a Fő Rendek egyezése is meg vagyon, általtétetik. — F*zek után / < Olvastatott ugyanazon 24-dik számú sérelem, níelly meghagyatván,szinte: A’ 33-dik számú sérelem, melly Bács Vármegye és Szabadka városa közt vitatott hatósági villongást tárgyazza, ez ellen sem tétetett észrevétel. Az Elölülő:
