1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
377. országos ülés
370 317-dik ÜLÉS. 27-dik Oct. lián állj ásod jék, ha kitsinyenként is, iparkodása állal feljebb feljebb emelhesse magát. A’jelen állapot a’ Compossessoratusokban olly rósz, bogy annál rosszabb kivált a’ szegényebbek tömegére nézve már alig lehet, és igy bátran nyúl azon segéd eszközhöz, melly a’tagos felosztásban ájánlkozik, és melly ezen kevés helyeken is, hol eddig divatba jött, szegényre gazdagra nézve tsak jótékony következéseket szült, és melly különösseri á kis nemességre nézve materialiter, és realiter szükségképen a’ legjobb következéseket fogja szerezni. — De végre a’ tagos osztály, vagy is á magáéval élés princípiumának ellentétele nem egyébb, mint a’ máséval élés. — Ez pedig ugyantsak jó .soha sem lehet. — Ha azonban a’ többség mindezek mellett is a’ Barsi indítványt nem fogadná el, legalább á Komáromit, és Trentsénit, mint azokat legutóbb a’ Zólyomi, és Veszprémi Követek helyesen felfogták, elfogadtatni óhajtja. Zala Vármegyének 2-dik Követe azt látja: hogy azok, kik a’számszerinti proportiót kívánják behozni, azon elven alapítják előadásukat, hogy a’ szegény nemes embert tenkre tenni nem kell, — ezen elvben a’ Szólló is örömest megegyezne, ha az másnak tulajdonába nem vágna, mert senki ki többet bir, a’ kevesebbet bírót tulajdonával gazdagítani nem köteleztethetik, ezen, és a’ Tolnai Követ előadott okoknál fogva a’szakasz kihagyására szavaz, mit ha el nem érne, a1 Komárom Vármegyei Követ által javallott sanctiót elfogadja. Trencsén \ ármegyének 2-dik Követe: ha az pascuationis ordo, et usus connexorum benejieioruni be nem jönne a’ szerkezetbe, akkor inkább az egész §-ust kihagyatni kívánná a’ Szólló, mert igaz ugyan, hogy a’ vizek körül bajos felosztani a’legelőt, hiszi azonban, hogy ott is czélerányos módot találni lehet. Az erdőkben azonban fel lehet mindenütt osztani, a’ transpulsus, és adaequatiónak a’ felosztás után is fenn maradni kelletik, hogy minden köz birtokos tzélerányosan használhassa maga részét. — Egyéberánt Liptó Vármegyének azt adta feleletül, hogy az erdei legelőben más határozat van, a’ jobbágyságra, más a’ köz birtokosra nézve, a’ jobbágyságnak a’ legelőt kiadni kelletik egyezés mellett, a’ hol ez majd alkalmatosnak találtatni fog. — A’ köz birtokosoknak pedig tsak saját erdejekben engedtetik a’ legeltetés, a’ mint ez alább már ugyan ezen szerkezetben világosan kijelentetik. Győr Vármegyének 2-dik Követe: A’ 13-dik §-ra Bars Vármegye Követe által tett azon módosítást t. i. hogy ezen szavak e jelen §-ban „ha mindazonáltal a’ legelők semmi má egyéb használatra nem fordítható darab földekből állanának.“ kihagyasson pártolja, és pedig azért mert e’ jelen §-ba a legelő elkülönözéséről rendelkezünk, ’s még is a' kihagyatni kívánt sorokban az vagyon, ha a’ legelő csak legelőnek használható, akkor felosztani nem kell, hiszen éppen azért kell felosztani, hogy azt, mint csak legelőnek használhatót ki ki külön használhassa. — Továbbá szinte ezen szavakat is, „egyéb többféle különböző okok miatt“ szinte kihagyatni kívánja, mert az elkúlönözést ott, a’ hol csak megtörténhetik, óhajtja , ’s attól tart, hogy ezen általános ok miatt sok határokban legelő elkülönözéseel fog maradni, végre a’ bírói önkénynek ez igen tágos kapuja lészen. Jgy
