1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
377. országos ülés
377-dik ÜLÉS. 17-dik Oct. 366 ban van a’ felosztás is, azonban nem tartja szükségéinek itt egyes individuális tekintetekre ügyelleni mcllyeknek helyes elintézésére a’ perben van inkább alkalom, azért is a' §-us végét ügy mint áll megtartani nem kívánja, mert lehet offj eset hí: hol egy közhír okosnak a’ felosztás után csak egy fél lóra való jutna a* legelőből, mi haszna lenne ebből? — erre való nézve ítzt inkább kihagyatni javallottá. — Tolna Vármegye 1 dik Követe: A’ Komáromi Követ kívánságának azon módosítás, rnelly a’ Szólló indítványára elfogadtatott nem tesz rnég eleget, mivel pedig az eddig megállapítottakkal is öszvehangzásban látja hogy a’ tagos osztály ne gátoltalhassék azért, mivel valamelly tér csak legelőnek használtathatnék; az pedig igen és ezéferányos, és a’ gyakorlatban igen szükséges, mit a’ Komáromi Követ a’ marha szám tekéntetében javasolt, mind a’ két tárgybani indítványát pártolja, óhajtaná a’ Követ e’ szakasz rendelését még tovább is mindenféle földnek felosztására kiterjeszteni; mint a’Bars Vármegyei Követ ajánlotta. A’ haszonvehetlenség ellenvetése alig ha kiállja szorosb okoskodásnak, akár a’tapasztalásnak helyes próbáját.—A’ tudatlanság, a’ tunyaság, a’ zavar, a’ legjobb telekből is nem nagy hasznot szed; a’ szorgalom, és okos felfogás ellenben meggyőzi az akadályokat, és a’ sivatagot is termékenyíti, és megczáfolja azon elő ítéleteket. mellyek a’ székes föld, és tudja Isten micsoda földre nézve létezhetnek. — De ha lehet is néhol, és valamelly baj a’ tagos felosztásnál, nincs e’ még sokkal több, és mindenhol, a’ közös birtok mellett?—Bizonyosan átalján a’ tagos osztály mellékeli állanunk, ha a’kisebb rosszat akarjuk választani, és nem akarjuk elfelejteni a’ közös birtokéi gazdálkodásnak, az esztendő minden részeiben lévő olly nyomorüságos folyamalját, állapotját: leg kivált a’szegény nemes emberre nézve, kinek érdekét látszanak némellyek a’ felosztás ellen felállítni, ugyan mit szült a’jelen systema? — tekintsük csak elfogollanúl, ne egy két esetben , de nagyban az egész nemesség állopotját, mire jutott, mire fog jutni a’ közös birtok mellett ? nem tellycsedik e" be arra végre azon közmondás: nem jó nagy úrral egy tálból cseresnyét enni.— Eliesztópéldáúl hozzák fel, hogy mi lesz, ha 1/2 hold esik egynek a’ legelőből? de nem lesz-e ez is még jobb, mintha egy fél marhára való legeltetés jut nékie? nem fognak e’ amaz esetben csere, vagy más szerződés által könnyebben segíteni magokon ? és legroszabb esetben, nem lesz e’ azon szegény nemes emberre nézve hasznosabb, ha eladhatja még is azon egy hold, vagy félhold földjét nem tudván, vagy nem akarván ne talán azt éppen maga használni, és vesz annak árán mást mintha a’ legeltetés jussával a’ szoros proportio szerint majd éppen nem élhet, vevőt, cserélőt és sokkal nehezebben talál, mint a’ valódi földjére éppen a’ szegény nemesség érdekében gondolja lenni a'Követ a’tagos felosztást, és annak igazi érdekét viselvén szeme előtt pártolja a’ Barsi indítványt. — Torna Varmegye első Követe utasításánál fogva pártolja ezen §-ust, mert különösen Torna Vármegyében vannak több olly legelők, mellyek helyezetőknélfogva igen nehezen feloszthatok, ezekre t. i. kősziklás hegyeken lévén, csak egy keskeny ösvény vezet fel, és ezen kell felmenni a’ marhának, sokszor a’legelőnek
