1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
36.5. ÜLÉS. 13. Oct. 33 lekedésének igaz voltát, a’ most tanácskozás alá veendő T. Czikkely 6-ik §-a, melly szerint a’ kerületi Kendek mi előtt még maguk is tudhatnák, nem fogják e’ — az adó fizethetés könnyebbitése vegeit behozott, — de most már súlyos teherre vált, ’s a’ nemzet által mostani alakjában soha törve'nynek cl nem esmert katona tartásnak megszüntetését, a’ nem nemes jobbágyokra nézve is szükségesnek találni? azt határozzák, hogy a’ bent fekvő, és általutazó katonaságnak élésházi táplálásához a’ nemesek is hozzá járulni kötelesek legyenek. Nem is szenved legkissebb kétséget, hogy csak akkor lehet egész biztossággal, ’s czélerányosan a’ jobbágyi telkekkel biró nemesek köz terheiről rendelkezni, n’ mikor az adó biztosi munkálat tanácskozás alá keriilend. — Altallátták már ezt a’ 1825-ki esztendei Országgyűlési Rendek, ’s elösmérfc ezt maga elhunyt Fejedelmünk is, ki az 1820-ik esztendei szent Mihály hava 13-án kiadott Királyi Válaszánál fogva, az illy nemesek köz terhei meghatározásának az országos öszveirás, és adó biztosi munkálat felvétele idejére való elhalasztásában megegyezett. Ennél fogva a’ Szólló Küldőinek akaratját abban jelenti ki, hogy a’ jobbágyi földeket hiró, és ezentúl szerzendő nemesek köz terheinek meghatározása, az adó biztosi munkálat felvétele idejére halasztassék. — De nem is foghatja meg a’Szólló mikép lehetett az úrbéri 1 só Törvény Czikkely 6ik §-nak Felséges Urunk által is jóvá hagyott e’ következő szavait: — „Minden jobbágynak megengedtetik, hogy a’ telek állományának haszonvételét szabad adás recés utján, a’ saját földes urat, \s azon helység közbirtokosait, \v a’ községeket kivéve, másnak akárkinek eladhassa, a' ki egyszer smind ezen haszonvétellel egybe kötött minden uri, 's a' T. Czikkely által megállapított köz terheket tartozzék viselni“ — oda magyarázni, hogy a’ nem nemes jobbágyok terhei megállapítása elmellőzésével, most egyedül a’ nemes jobbágyok köz terhei határozassanak meg, holott az úrbéri törvények ezen felolvasott szavai, világosan mutatják azt, hogy e’ jelen Országgyűlése Rendéinek — a’ mikor a’ Fő Rendek felszóllítására, az úrbéri telkek haszonvételével járó köz terheknek, még ezen Országgyűlésen való megállapítását magoknak kikötötték, — czéljok koránt sem az vala, hogy egyedül azon terhekről rendelkezzenek, mellyeket a’ szabad adás vevés utján jobbágyi telkeket ezentúl megvásárló nemesek viselni tartozzanak; hanem egyenesen az volt, hogy az ezentúl vétel által megszerzendő telkek akár nemes, akár nemtelen sorsú használóinak mindennemű köz terhei, még ezen Országgyúlés alatt együtt,’s egyszerre állapíttassanak meg; —most tehát egyedül a’ nemesek köz terheiről rendelkezni, a’ nem nómes jobbágyok által viselendő köz terhek meghatározását pedig a’ jövő Országgyűlésére hallasztani, bizonyosan nem tenne egyebet, mint a’ 1825-ik észt. Országgyűlési conclusumot felforgatni, ’s az említett úrbéri 1 -sóT. Czik. 6-ik §-nak rendelését kijátszani,—nem is állhat az Elölülőnek Heves Vármegye Követe előterjesztésére telt abbéli ellenvetése, mintha az említett úrbéri Czikkely alkotásakor még azt hittük volna, hogy ezen Országgyűlése a’ rendszeres munkálatok öszves felvétele, s így az adó biztosi munkálat, még vizsgálata előtt is eloszlatni nem lógna — mert az Ország Rendei éppen a’ végett iktatták az úrbéri törvény javallatba, a’ köz terhet megállapítását érdeklő sorokat , mert még azon esetre is műlhatatlanűl szükségesnek látták a’ jobbágyi telkek haszonvételével járó mindennému köz terheknek vizsgálatba vételét, ’s törvény általi, meghatározását, ha az Országgyűlésének, va- Jégyző-Könyv Xll-ik Darab. 9
