1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
374. országos ülés
ans 298 374. ÜLÉS. 23. Oct. hogy ezen szakaszon keresztül esvén, az általa fentebb előadott kulcs is elővétessék. — Po’sony Vármegyének 1-ső Követe: a’Tornai Követ azon mondására; hogy ott, hol a’külső és belső tartozmány erányban van, a proportiónak helye nincsen — azt feleli: hogy nem látja ezen szerkeztetésben azt, mintha abban a’ külső és belső telekre nézve, az arányosság volna ezé ba véve. — hanem azt tartja: hogy ott, hol a’ külső és belső telkek erányban vannak, a’ fel nem oszlott legelőre nézve kívántatik az egyarányosság. — Somogy Vármegye’ 2-ik Követe: miután vannak olly vidékek, hol a’ régi Sessiókat kulcsül használni lehet, nincsen ellenére, ho^y azok kulcsül felvétessenek — de aggodalmat gerjesztett benne a’ Tornai Követ’ előadása, mellyel az ellen Fellel eí akarja hitetni, hogy az isméri az antiqu: Sessiókat, mert a’ Szólió nyilatkoztatja: hogy azokat még most sem isméri, — még nagyobb aggodalomba ejtette továbbá a’ Szóllót az: bogy a’ proportiónak ürügye alatt, az extravillanumok szándékoztalak elvetetni, ez által a’ régi kétségtelen biitok felzavartatnék — annál fogva utóbb is pártolja a’Pest Vámügyei indítványt. — Békés Vármegyének 2-ik Követe azt hiszi, nem ez a’ kérdés, vallyon ha olly esetek fordulhatnak elő, mellyekre a* jelen kulcsok tözzül egyik sein alkalmaztatható, kellesen e’még másokat is, ’s különösen ;zt, a’ mellyet Pest Vármegye ajánl, elvállalni? erről alább lehet szóllani. most ott látja a’ kérdést sarkallani, vallyon az ügy nevezett antiqua Sessiók , az cg\arányosságban szolgáljanak e’ kulcsül, és pedig mindenek előtt, — ’s erre rövideden őszinte véleménye az: hogy míg annak azon magyarázatánál, melly a’szerkeztetésben látható, világosabb értelem nem adatik, azt kulcsül el sem vállalhatja— mert azt érteni tellies lehetetlen, azt pedig a’ mit sem magunk nem értünk, sem a’ Biró érteni nem íog, törvénybe iktatni, ’s Bírói munkálkodás básisául kijelelni—• nem felelne meg helyheztetésünk feladásának. — Ka ezen antiqua Sessióknak az a’ magyarázata, mit az Esztergami Követ felállított, hogy t. i. ezek az antiqua Sesdók traditionális kimutatása az egykori ősi osztályozaloknak, akkor a’valóságos kulcs a’ramalitás; és az antiqua Sessiók miben létté csak ama kitudhatásnak eszköze — hu ez így van, ügy tegyük legelső kulcsül a’ ramalitást? és ha ezt világosan kiiudni nem lehetne, akkor légyen annak pótléka az antiqua Sessió, ’s ez légyen magyarázatja; a’ miben megnyugodni lehetne , legfeljebb is ez lenne tehát; — azonban a’ Szólió minden esetre} leginkább hajlik a’ Trencséni javallatra, hogy kivévén azt, a’ miről meg lehet mutatni, bogy foglalás volt — egyéberánt kinek kinek a’ birtoka vétetődjön kulcsul — ám hiszen ba a’ szerkezet ügy marad mint van, ott állhat a’ czimjén; hogy az gyakorlat szerénti rendelkezése az egy arányosságnak, de ba eg> pillantatot vetünk az egészre, ’s látni fogjuk, hogy ezen gyakorlati törvény szerint a’ praeseriptionalis qzim egyátáljában megseüimisítethelik, hogy tanú vallomások’ régi irományok és oklevelek segitsége fog megkívántaim, ha e’ szerint az illetők nem csak irományaikat ezen institutumnál beperelhetik, de Szükségkép be is kell perelni, vallyon nem nyilván való e’, hogy a’ százados juris perek fognak e’ szerint keletkezni? — .... ’>1 j-Veszprém Vármegyének 1-ső Követe ezen Törvény Czikkely valóságos czéljának tartja, hogy kiki a’ maga igazságos birtokába vissza szoriltassék , és
