1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
374. országos ülés
374. ÜLÉS. 23. October. 293 antiqua sessiók kulcsúi több Megyékre nézve mint (ismeretlenek nem szolgálhatnak, azokat még is megtartani kívánják, — úgy a’ Törvényhozói kötelességből, folyónak látja azt is, hogy a’ Törvénybe azon antiqua sessiók defineáltassanak, hogy ezen törvény sem a’ bírák önkényére, sem a’ peres felek közti zavarokra alkalmat ne adjon, tétessék tehát a törvénybe: hogy mit ért a' KK. és RR. többsége az antiqua sessiók nevezete alatt. — Bars Vármegyének 2-ik Követe: Szintén tud Bars Vármegyében olly helységeket, hol az autiqua sessiók ösmeretlenek, de vaunak ollyak is, hol azokat kulcsúi használni lehet,mert vannak ugyanis némelly nemes helységek, hol ismeretes ezen antiqua sessiók nevezete, mellyek hajdan jmpopulálva voltak, de a’ Tatárok bérohanása, és a' török háború által elpusztulván a’ földes urak által elfoglaltattak, azonban a’ régi sessiók nevezetétmegtartották, szükségesnek látja tehát a’Szóiló Bárs Vármegyére nézve, hogy ezen kulcs továbbá is fennálljon, de valamint ezt látja, úgy más részről kéri a' Károkat és Kendeket figyelemmel lenni azon vidékekre is, mellyekben az antiqua sessiók nevezete ösméretlen, főkép a3 hegyes vidékekre, itt szükséges, hogy az actualis birtok vétessék kulcsúi, vélekedése tehát odajárói, hogy állapittassék most meg ezen szakasz, ’s azután vétessék elő a1 Pest Vármegyei Követ által ajánlott kulcs. Trentsén Vármegyének 2-dik Követje se tudja mit kívánnak a’ KK. és RR. az antiqua sessió alatt érteni, ha csak az antiqua sessio, a’ mellyről bebizonyítani nem lehet, hogy nem foglalásból származott, de ez előtt is mindég sessio volt, úgy az Országban egy antiqua sessio sem lesz, mert eredeti származására birtokunknak tekintvén minden foglalás. De ha már későbbi időkre is vissza megyünk, és v alaki régi Rományiból bébizonyithatja; hogy 3, 4, 500. esztendő előtt bizonyos helységben semmi sessionalis birtok nem volt, és csak üdő közben történt meg a* népesítés, úgy az illyen helységben a’ proportiót béhozni nem lehetne, mivel ottan nincsen antiqua sessio; melly szerént a’ szerkeztetés értelmében kellene a’ proportiót béhozni. Hány köz birtokos fog ez által tetemesen károsodni, a’ kinek talán curiájáról bébizonyitják külömbféle irományokból, hogy egypár századok előtt az ő curiája még bénépesitve sem volt. — De mi történik az olly jobbágyi telkekkel, a’ mellyek az emberek emlékezetére a’ compossessoratusban a köz legelőből, vagy csupán némelly köz birtokosok akaratjával, vagy pedig köz akarattal is származtak, ezekről már éppen nem lehet mondani hogy régi sessiók, és így a szerkezet értelmében nem csak a’ calculusból kihagyni, de a’ több régi sessiók kulcsa szerént ezeket is felosztani kellene. — E’ szerént látja a’ Szólló, hogy soha sem fog a’ proportio béhozódni. — De hogy állhat ezen Törvény Czikkely, itt ex usu kellene behozni a’ proportiót, t. i. hogy a’közös beneficiumokban is mindegyik privátus birtokához képest proportio szerént részesüljön, és még is a KK. és illl. nem az actualis birtokot tekinteni, de a’ jussokat kívánják vizsgálni, előre látja tehát a Szólló, hogy majd olly számos juris kérdések erednek a’ proportio behozatala alkalmával, mellyek miatt ez soha behozatni nem fog. Legczélarányosabbnak látná» ha inkább kulcsúi a’ hol a’ ramalitás, vagy ratalitás szerént a’ proportiót béhozni nem lehetne, az actualis birtok vévődne fel, mert e’ szerént most is kiki használta, vagy legalább használhatta a’ territorialis bcneficiumokat, cselédeket, marhát birtokához arányzott mértékben tarhatóit. Egyéberánt fent marad még mindegy iknek, hogy ex jur$ is proportionalis pert indihasson, melly úton egyedül a birtok ciánt eredhető juris kérdéseket lehet eldönteni. Jegy zör Könyv. XII. Darab. 74
