1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
3(55. ÜLÉS 13. October 25 oda járúl a: RR. kívánsága, hogy Ö Felsége argumentumokkal támogatott tagadó választ adjon, hanem inkább oda, hogy tettleg tellyesítse a’ KK. és RR. kívánságait. — Nyitra Vármegyének 2-dik Követe, ismételve kívánja betétetni a’ Felírásba, hogy () Felsége olly Kir. Választ méltóztassék kiadni, melly melly a’ Rendek kívánságait kielégítse. Torna Vármegyének i-ső Követe, ollyaknak nyilatkoztatja a’ jelen sérelmeket, mellyeknek megorvoslása a’ Kormány által meg sem is tagadtathatik. A’ KK. és RR. felkiáltással a’ Felírást minden változás nélkül elfogadván, olvastatott Szerencsy István ítélőmester által ’s a’ KK. és RR. némelly hátramaradott sérelmek tárgyában készült 2-dik Izenete, mellynek a’ Lengyelek ügyét tárgyazó szakaszára nézve: Az Elölülő figyelmeztetvén a’ Rendeket az idő közben annyira elváltozott kőrűlállásokra, mellyekre való nézve ezen kívánatnak síkerülhetlensége előre látható, felszóllítá őket, hogy ezen Felírástól állanának el, erre a’ Neográd Vármegyei Követ (Rubinyi Ferencz) eképpen szállott: arról, hogy itt lehessen e’ezen tárgyat felvenni többé szó nem lehet, a1 Tekintetes Karoktól fügvén a’ tárgyak felvételének meghatározása, — csak arról lehet tehát szó, ha vallyon kívánnak é tovább is a’ Tek. Karok az izenet mellett maradni. Ha a’ föld kerekségén minden változás alá esik is, az emberiség jussai az alá nem jönnek, meilyek mindenkor sérthetetlenek maradnak. Ezen megczáfolhatatlan elvből mentek ki a1 Törvényhatóságok, midőn e’ tárgyban a’ megboldogult Fejedelemhez járultak. Ezen elven alapúi a’ Tek. Karok által készült Felírás is. Valamint hogy nem csak az egyes Törvényhatóságoknak, hanem az egész hazának díszére szolgált, hogy a’ rokon érzésű szerencsétlen nemzet mellett egyes Törvényhatóságok szavakat felemelték, a’ mit ugyan az Austriai Ministerium irigy szemekkel nézett: úgy most már midőn a’ Lengyel polgári alkotvány semmivé lett, — annál inkább szükséges 0 Felségéhez járulni azon tekintetből is, mivel ellenkező esetben az egész nemzet közvetetlenséggel vádoltathatna. A’ külföld méltán gyengeséggel vádolhatná a’ Törvényhozó testet, és arra a’ gondolatra jöhetne, hogy egy egyes Törvényhatóság több moralis erővel bír, mint az egész Haza. Ennélfogva a1 jelen izenetet pártolta. A’ KK. és RR. köz akarattal a’ Neográdi Követ véleményéhez járúltak. \ Az izenetnek azon szakaszára nézve, melly a’ beszegéllést tárgyazza. Veszprém Vármegyének 2-dik Követje helyesnek nem tartja hogy az Országgyűlés által újra megvizsgáltassák az országos Biztosság ítélete, mert nem véli tanácsosnak, hogy a’ Törvényhozói hatalom egyesíttessék a' bírói hatalommal , mivel a1 bírónak kötelessége a’ dolgot, a’ törvények szoros értelme szerént elitélni, a’ Törvényhozó testnek pedig hatalma vagyon törvényeket változtatni, :s magokról a1 törvényekről ítélni, ’s így a’ bírói kötelességet könnyen elmellözné — Ezen vélekedésének támogatására emlékezteti a1 Szólló a1 Rendeket a September 23-iki Kir. Válaszra, melly kitkit meggyőzhetett arról, hogy a’ törvényhozói hatalmat, nem jó bíráskodó hatalommal felruházni. Torna Vármegyének i-sö Követje ellenkező vélekedésben van, meita kiküldő Országgyűlés a’ kiküldött Biztosságnak cselekedéset kívánja ösmerni, hogy a’ no tán történt hibát orvosolhassa, ’s így a' Törvényhozó test nem bíráskodik akkor, midőn azt kimondja hogy a’ Biztosság kötelességét nem úgy végez- Jcgyzö-Könyv. XII. Darab. 7
