1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

364. országos ülés

17 361. Cu:s 12. Oct. felolvasott helytartósági Intézetbe nem hogy aggodalmat, sőt biztosítást lát, mert abba világosan kiinondatik, hogy csak addig lizettessen a’ nemesi birtoktól adó, míg az nemtelen kezeknél lészen, mihelyest pedig nemes kezekre jutand az azonnal megszűnjön, ennél fogva Megyéje részéről a1 kerületi szerkeztetést pártolja. — Veszprém \ ármegye 2-dik Követe: a helytartósági Intézet azon alapúi, hogy a Meretei pusztán nemesi birtokot biró nemtelenek birtokaiktól adó alá szo­­rittassanak, már pedig a helytartóságnak ezen rendelete világosan ellenkezik a* törvénnyel, mell)be nyilván kimondatik, hogy a1 nemesi birtokot bíró nemtele­nek a dicatio alá ne tartozzanak, azonban ha ezen törvény ellenére még is mást kívánnának a’ Kendek határozni, kéri a’ Szólló az Elölülőt, hogy a1 jelen nem lévő két Vármegyék Követeit ellene nem számlálja. — Az Elölülő: e1 részben is a'szokástól nem kívánván eltávozni, azt jelen­té hogy a’ többségről szó sintsen, mert az eddigi kinyilatkoztatások mellett a’ Veszprémi kívánság nagy kissebbségben áll. — Ali pedig a1 felhozott törvényt illeti, ha az 171 5. esztendő után hozatott volna nem szóilana, de azon időtől fog­va azon törvény megváltozott. — Bihari Követnek az indigenák eránt felhő­it okai világosan inegczáíoltatnak a’ törvénybe, mert a1 mi egy rendbelire mon­datik, az alkalmaztatható másra is, egyéb eránt úgy hiszi, hogy itt se általá­nos törvényt alkotni , se pedig külön Felírást készíteni nem kívánnak a’ Ren­dek . hanem egyedül a’ Meretei pusztán birtokos nemtelenekről volna a’ kérdés, erre nézve, mint már Trencsén is kijelentette a’helytartói Intézetbe tökélletes biz­tosítás vagyon, ’s azért kívánná tovább is hogy a' kerületi szerkeztetés ma­radna meg. — Bihar Vármegye 2-ik Követe: miután az indigenákra nézve általa fel­hozott 17 io. és 1723-dik Törvény Törvény Czikkelyekre az Elölülő azt nyilat­koztatta volna. hogy a’ mi egy nemtelenről szól!, az másra is alkalmaztató vol­na kéntelen megjegyezni, hogy ha felhívott Törvények más honr.beli nemtele­nekről kívántak volna értekezni, könnyű lett volna azt a' Törvénybe iktatni, minthogy pedig egyedül csak az indigenákról szóll, világos hogy a' honni nem­teleneket oda érteni nem kívánta, ha tehát e részben valami hijány volna a'tör­vénybe az eránt rendelkezni egyedül, ’s kirekesztőleg az Országgyűlése ható­ba nem pedig a helytartóságé, ugyan azért a’ Veszprémi kívánságot, mint sérelmet tovább pártolja. Nvitra Vármegye 2-dik Követe: mivel a" Resolutioban a’ nemesi birtok kivéve vagyon, és csak a’ nemtelenek érintetnek e’ részben sérelmet nem lát, azért a' Királyi Válaszban megnyugszik. Trencsén Vármegye 2-ik Követe: minden aggodalom megszüntetese vé­gett tétessék ki világosan, hogy csak addig fizettethetik a’ kérdéses földektől adó mí<r nemtelenek által bírattatnak, és így még nemesi kezekre nem kerülnek. ~Abaó| Vármegye i-sö Követe: ki tartozzon fizetni, és miért, mar előbb megmondó hogy törvényeink ezt eléggé kimagyarázzák, ebbe tehát avatkozni nem kíván, csupán a’ helytartóságnak Veszprém Vármegyéhez küldött Intézető eránt azt jegyzi meg, minthogy ezen rendelés folytában a’ nemesi birtokot dica alá vetni kellene, az pedig tapasztalásból tudva van, melly sok és nagy nehéz­ségeket lehet egy olly birtokot, melly már egyszer dica alatt volt, az alól meg- J egy zó-Könyv. XI/. Darab. °

Next

/
Thumbnails
Contents