1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
370. országos ülés
370. ÜLÉS. 19. Oct. i?9 l.ógy ezen veszedelmes és a’ földes úri jósokat fenekéből kiforgató thesistöl annyi* val inkább elállani méltóztassanak', minthogy az, miután az úrbéri 1-ső Törvény Czikkely 14-ik szakaszába jövendőre nézve kúlömben is elegendő ellátás és óvás tétetett, felesleges. Thúrócz Vármegye 2-ik Követe: Azon kerületileg történt határozásba, hogy ne csak az elpusztúlt telkek, mellyek az úrbérnek behozatala ólta támadták, hanem azok is inegszálüttassanak, mellyek ugyan azon úrbérnek behozatalakor mint elpusztúltak öszveirattak, meg nem egyezhetett, és azt kívánta, hogy a’meg szállítási kötelesség az utóbb említett telkekre ne terjesztessék, ezt pedig nem tsak azért kívánta, mivel az úrbér behozása üdéjében találtatott népetlen telkek a’ földes uraknak majorsági földeikké váltak, és az úrbér behozatala előtt illyen telkekre nézve semmi törvényes szabály nem állott, hanem még azért is, mivel az 1825/,. Országgyűlése is abban a’ végzésben egyezett meg: hogy tsak azon jobbágyi telkek iratassanak egybe, mellyek az úrbérnek behozása óllá pusztultak élj, és lehetnek az adózásnak tárgyai,— de küiömben is nem látott alapos okot arra, hogy ezen országos végzéstől el kellessen távozni, sőtt annak felforgatását veszedelmesnek is tartotta annyiból, hogy ez által számos osztályok megzavartatván, sok perekre és megelégedetlenségre adatna ok, és alkalmatosság, — ennél fogva a’ Karokat és Rendeket megkérte, bogy ennyiben a’ kerüíetileg’ megállapított' Törvény javallatot megváltoztatni méltóztassanak. —A’ mi pedig a <S-ik §-nak részét illeti: Küldői az 1-ső résznek 9-ik czimjét, és az 1723-ik esztendei O-ik Törvény Czikkelyt annyiba, hogy az 1741: 8-ik Törvény Czikkelynek'ellenére, azok még tsak Országgyűlési tanátskozások tárgyai sem lehetnek, sarkalatos törvényeknek tartják, és ugyan azért a’ mennyiben a’ KK. és Rendek a’ jelen szakasz által a’ földes urakat az elpusztúlt jobbágy telkektől adó fizetés alá vetni kívánván, az említett Törvényeket épségükből kiforgatni szándékoznak, meg nem egyezését kijelentette, ’s azt a’ nyilatkoztatást tenni kötelességének tartotta: hogy aJ felhozott két sarkalatos Törvényeket, mellyek világosan azt rendelikr hogy a’ nemesek a? magok-tulajdon birtokaiktól minden adózástól mentek legyenek, feütúrtani kívánja, és hogy azon Törvények ellenére a’ nemesi kiváltságoknak akármelly részében is meg csonkításába következendő okokból sem egyez meg: — 1-őr A' mostan alkotott I-ső Czikkelynek 14-ik §-szába nem tsak azért, hogy az úi»bér behozatala olta elpusztult telkek megszállittassanak,hanem még arra -az esetre is, ha a’ földes uraknak kegyetlenkedése okazná a’ telkeknek elpusztítását, a’ szükséges rendelkezés mán áll, e’ részben eszközlendőknek eszközlésével a' Vármegyék tisztviselői, magok a’ Vármegye :: sőtt a’ Királyi Helytartó Tanáts is megbizattatni, és felhatalmaztatok — 2-or a’ földes uraknak illyen úrbéri telkek haszonvételétől való adóztatása ellenkezésben áll az úrbéri I-ső. Czikkelynek ö-ik szakaszával y mellyiaMöldes urat tiltja illyen telkek haszonvételének megszerzésétől, de azzal fő elvei is* juiellyben az vágj on kimondva, hogy a’jobbágyi telkeknek tulajdonosa a’földes úf légyen,ingyenesen ütközésben áll & földes uraknak adóztatása: — 3-or meg hem állhat az adó ajánlásával kimondatni szokott azon óvás; hogy az ország sem állandó adó fundusát nem isméri el és az ajánlott adónak bészedlietóséért nem kezeskedik, — 4-er mivfela kérdéses meghatárazás a’ földes.uraságokát verhetetlen kellemetlenségekkel terhelné; mindazonáltal ha ne talán ezen előterjesztett nézetei a Karoknál, és Rendeknél figyelmet nem találnának, —v tehát'mind a’ maga igazítása tekintetéből, mind pedig azért hogv a’ jövendőség századok után' is láthassa, melly híven 45 *
