1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

369. országos ülés

i 72

3 CU. ÜLÉS 17. Oct.

Zala Vármegye 2-dik Követe: Sopron városa Követe, megkülömböztette a* personalis terheket a’ reális terhektől, ’s ezekhez számítván a quartély ozást, köz munkákat, ’s a’ mesterségtől fizetendő adót is, mind ezen terhek viselésére a’ jobbágy földet használó nemeseket is szorítani kívánja, mi azonban a’ KK. és Ilii. által felállított azon elvei, hogy az illy nemesek, mind azon terhektől, mellyek az adózó népnek személyéhez kötve vannak, és a’ mellyek ezen nemesnek ön tulajdon vagyonúikat érdekelnék, menté tétessenek, — homlok öszve ütközne; de nints a’ szóló Követ egy vélekedésben Sopron városa Követével azon állításra nézve is, hogy a’ mesterségtől fizetendő adó reális teher volna, ugyan is az illy mesterségek folytatásához leg kivált az elmebeli kimiveltség kívántatik meg a5 mit a’ mester ember, vagy kereskedő tsak ön szorgalma által szerezhetvén meg, azt bizonyosan a* városi fundusnak nem köszöni, — minthogy tehát a’ felállított eiv volna megsértve, ha a’ mesterségtöli adózásra is szorittatnának a’ jobbágy telken lakó nemesek, abban a’ Szolló meg nem egy ez, a’ többiben a’ jobbágy telki nemeseket a’ városiakkal, kik házaiktól is fizetnek, még ebben változás nem történend, egy ehategoriába tenni nem oliajíá, — ellenben Komáromnak azon javallatját, hogy a’jobbágy telki nemeseknek a’ katona szállástól leendő mentsége a’Törvény Czikkelyben is kimondassék elfogadja, de Trentsénnel abban egy értelemben van, hogy ez tsak a’ residentionalis házaikra értetődjen.

Pest Vármegye 1-sö Követe, a’ personalis és reális terhek eránt theoretical disputatiokba eredni nem kívánván, egyéberánt hogy azon Czikkely ben, inelly most tanácskozás alatt van, a’Királyi városok is érintessenek, meg nem egyez, és úgy véli, hogy az egészen más helyre való; abban azonban, hogy az aggodalmasak megnyugtatására a’ katona quartély tóli mentség a’szakaszban megérintessék, meg egyez ő is, és végre ismétli, hogy e’ helyen a’ Királyi városokról szóllani éppen nem lehet.

Zágráb városa Követe: Mihelyt jobbágy helybe lép a’ nemes ember, nemességéről lemondani látszatik, és minden terheket, mellyek a’ telek után járnak tartozik viselni, annyival is inkább, mivel ellenkező esetben ha azon terhektől, mellyek a’jobbágyi telekkel járnak, a’ nemesek felmentetnének, ezekkel a’ nemtelen adózók a’ telek haszonvétel vásárlásában a’ concurrentiát nem állhatnák ki, — a’ mi a’ városi nemeseket illeti, ezek is mindég teherrel birtak vagyonokat a’ városi fundusokon; a’ quartélyozási teher pedig, úgymond a’ Szólló nem személy es és világos Törvény is van arról, hogy tsak a’ curiában ment aJ nemes a’ quartélyozastól, de ezt a’ városi házakról nem lehet érteni, továbbá hogy nem személyes teher a’ katonai quartélyozás, a’ Theresianum regulamentumból is kitetszik, ez tudni illik azt mondja, hogy a’katonai quartély adás mindég a’ contributioval jár, — mind ezeknél, úgy belső meggyőződésénél fogva is, és kivált azon tekintetből, hogy a’ nemtelenek a' nemesekkel a’ telek haszonvétel vásárlásában a’ concurreniiat kiállhassák, a’ Szolló oda nyilatkozik; hogy a’ jobbágy telket használó nemesek — a’ fej adót, s katona állítást kivéve — minden telek utánn járó — terheket, mint más nemtelenek viselni tartozzanak.

Borsod V ármegye 2-dik Követe, a’ Trentsén Vármegyei Követ utóbbi megjegyzésére a Szólló röviden azt válaszolja, hogy szünlesse meg bátran mind az eránt támadott félelmet a’ Trentsén Vármegyei Követ, mintha t. i. a’ nemesek majd egész utsza házat is öszve fognának vásárolni, ha minden házaik mentek lennének ii katonai quariélyadástól, mert a’ melJy nemesnek egy egész utszabeli házak meg* vásár-