1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
3őJ. I Lh'S. 1*2. October. 11 Az Elölülő. Ugyanazon Itélömester által felolrastatta az e’ tárgyban készült Felírás javallatját, mellynek végezetével: Vas Vármegye 2-dik Követe: némelly később beadott sérelmek u. m. a’ Lengyelek dolgába a1 bészegellett helyekről ’s a' t. felvétetni kérte mellyre. — Az Előlülő: Azon megjegyzése mellett, hogy azon két tárgyról szolló izenetet is a’maga helyén felfogja vétetni, felolvastatá egyik Királyi Személnöki ítélőmester által az 1827-dik és 1830-dik esztendőben felterjesztett némely sérelmekre és kiváltatokra legközelebb folyó esztendő Augustus 24-kén érkezett Kegy. Királyi Válaszra tett észrevételeit a’ Karoknak és Rendeknek, és azok között legelőbb a' 27-dik szám alatti, melly Veszprém Vármegyében kebelezett Mérete pusztában nemesi földeket biró nemtelenek adófizetéséről szóll; — a’ mellynek is folytában: Veszprém Vármegye 1-ső Követe: Ezen több Országgyűlése által, jelesen pedig az 1825 úgy 1830-iki Országgyűléseken, mind a’két Tábla által pártolt, sőtt a’jelen Országgyűlése által is, mind a’ két Tábla megegyezésével sérelemnek elemért, jelenleg pedig a’ legközelebbi Augustus 24-kén , érkezett Királyi Válasz folytában a’ Kerületekben elejtetett tárgyat a' Karok és Rendek pártfogásába ajánlja — részéről ugyan nem kívánja feszegetni azt, hogy az egy Országgyűlése a" másik Országgyűlése határozásait a’ dolog helyhezete meg nem változása esetében czélarányosan változtathatja e’? miután azonban a’Kerületekbe ezen kérdés eldöntése okait nem hallotta, kéntelen itten nyilván kimondani, hogy a’ Királyi Válasz által a’ nemesi szabad birtok az adó fundussával öszvefog zavartatni, ’s ebből mi következhet, azt a’ Rendek böltsessége által fogja láthatni, ha tekinti a’ Szolló a’ 1827-iki Országgyűlésnek az országos öszveíróknak számára rendelt utasítást, éppen hányát öszveütközőnek látja azt a’ jelen kérdésbe költ Királyi Válasszal — mert ebbe nyilván kimondatik azon elv hogy ,,onus inhaeret fundo11 — ugyanazért kéri a’ Rendeket hogy előbbi végzéseknél maradnának, mellyet azonban ha el nem érhetne figyelmezteti a' Rendeket hogy a’ Királyi Válasz e’ részben a’ Helytartósági Intézetre hivatkozván ott világosan mondatik, hogy a’ Meretei nemes birtokok dica alá vétessenek — részről tehát ha előbbi végzésnél megmaradni nem kívánnának a1 Rendek legalább az határoztatna[el, hogy úgy vétessen mint árendás birtok, mert különben ha dica alá vétetik az alól soha sem szabadéi ki. Arad Vármegye 2-dik Követje: Ezen szerkeztetés szerént a’ nemesi birtok éppen egyformáju leszen az adó fundussával — mert a’ nemtelen az adót fizeti a’ telkek haszonvételétől is ezen szerkeztetés szerént a’ nemesi birtok haszonvételétől is kellene adót fizetni, ezen kétféle birtoknak megkülömböztetéso végett tehát kívánná, hogy a1 szerkeztetésbe a’ haszonvétel szó helyett, haszonbér tétetne ’s eképpen a’ czélt elérettnek vélné. — Borsod Vármegye 2-dik Követje e' tárgyban így szollott: A Veszprém Vármegye által feladott panasz, valójában nagy figyelmet érdemel, mert az oily nemtelenek, kik eddig nemesi jószágokat bírtak anyai jusson vagy pénzen vették azokat, az Ország közönségesen divatozó szokás szerént, egyedül lejektől és marháiktól fizettek adót, de a’jószágtól nem, és ennek így is kell maradni; mivel ha igaz az; a’minthogy az adó fundussához tartozó javakat fogyasztani nem lehet, úgy igaz az is,hogy az insurrectio fundusához tartozó javakat se lehet fogyasztani, mert a’nemesi javak szinte úgy alapjai az Ország védelmének. Senki 3 *
