1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
368. országos ülés
3G8. ÜLÉS. Ki, Oct. 123 sebtől fiiggen(3 ugyan csak erre nézve is a’ határozat. — A’ mi a' Kormány tekint elében előadódott, és mit jelesen Komárom Varmegyének Követe ezen állapotnak az Ui bérrel való öszveköttetése ellen felhozott — talán nem épül egészen helyes suppositumon. — Először nem áll, hogy a’Kormány előtt finantialis érdekben olly igen nagy fontosságú, olly minden más tekintetet kizáró volna ezen dolog, mint talán némellyek gondolják, mert miután az indirectá adó a’ Kormány kezében van, és a’ köz jövedelem sok más hő kútforrásaiból most valódi befolyásunk nélkül kénnyére merit a’ Kormány — az egész adó állapotában — még annak azon részében is, mellyet a’katona tartás tészen — a’ mi ajánlásunk, vagy megtagadásunk jó formán igazi erejétől meg vagyon fosztva, és akár mit ajánlunk adó dolgában, ha a’ Kormány azzal meg nem elégszik, és nem tud nagyobb direct ajánlást tollúnk eszközölni — fájdalom ! — igen könnyen elmellőzi a’mi befolyásunkat, más úton szerzi azt meg, sőtt duplán kivásárolja rajtunk más utón a’ mit egyiken talán meg nem nyerhetett — azután micsoda nem csak a’ katona tartás, de az egész hadi adónak a’Kormány finantialis szükségeihez képest? — Másodszor nem áll, hogy a’ katona tartásnak jelen rendszere a’ Kormánynak egy oldali! tekinteihez képest bár, olly igen kedves és hasznos dolog volna — mert a’ katonaság tanyáinak elrendelésében — melly sokszor nagy fontosságú — akadályozza, megköti, azután a’ katonai szolgálatot nehezíti, zavarja; — a’ Comissariatica manipulatio a’ Kormánynak, és katonaságnak is terhes, és alkalmatlan. — Es végre koránt sem áll, hogy a’ mit az adózó a’ piaczi árhoz képest sok helyen veszt, a’ Kormány megnyerné — mert az más olcsóbb vidékeken nem vásárolná olly drágán a’termesztményt, mint mit az az illető adózónak ér — és így nem is szóllván a’ mellék vesztességről, és terhekről, magában a’ systemában bárcsak egyrészeni nyeresség nélkül is — egyedül vesztesség forog fen. Úgy, hogy bár van okunk sok tekintet alatt az eránt, mit a’ Kormánytól a’Magyarország érdekére nézve tapaszttalunk nem lenni igen nagy bizodalommal és megnyugvással — még is olly bizodalmatlanságot. nem táplálhatunk, hogy e’ tárgyban, hol kára nélkül teheti, szegény adózó népünk olly fontos sürgős érdekeit megvesse a’Kormány; ha ezt kellene feltennünk, igen szomorú volna, sőtt minden okos tractatust a’Kormán ifyal kizárna. — Azért egy lévén érdekünk, monda a’ Követ, ne mulasszuk el az alkalmat, mellynek csak homlokán van üstöké. A’ Tornai indítvány mint az már most áll előttünk, a’ Zalaitól és Sárositól csak formában különbözik — és a’ dolognak melly mód, rnclly feltétel melletti eszközlésére nézve, hogy az lehetséges, és remélhető légyen, a’ tractatust nem zárja ki, és így nincs okunk miért akár az egyik, akár a’ másik formát ne használjuk — akár mellyik indítványt tehát illy értelemben, nem csak elfogadja, de mint egyik legsűlyosbb bajunktóli menekedésre vezetőt igen is óhajtja. Bars Vármegyének 2-ik Követe : minden tanácskozó testület egyik fő dolgának véli azt, hogy a’ vélemények különbsége argumentomokkal czáfoltassék meg mind a’két részről, és a’ szerint a’ többség végezzen, annál inkább csudálkoznia kellett tehát a’ Szolidnak Komárom Vármegye Követének abbeli állításán, mi szerint azokat, kik a’ deperditák kérdését öszve akarják kötni az Úrbérivel , és T. Törvény Czikkellyel ön haszon kereséssel, s azzal vádolta; hogy az ó czéljok nem egyéb mint az, hogy az Úrbériből semmise légyen. Ennek 31*
