1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
54 324-dik ÜLÉS ii. Julius. Az Elölülő előadja, hogy vagyon már az eránt javallat, hogy hova for* Vitassanak azon pénzek az illető rendszeres munkálatokban, mi a’ Trencsén Vár* 'megyei Követnek azon panaszát illeti, hogy eddig a’Jurisdictiók ezen jótékonyságban csak az olygarchák kedvezései után részesültek, azt a’ megjegyzést teszi, hogy azon pénzeken készített Árva Vármegyei út szint olly hasznára van a’ köz népnek, valamint az olygarcháknak, sót többet az adózó népnek, mert az olygarchák nem laknak a’Vármegye kebelében, úgy szinten’ Sárköz, és Sió vizek erántí regulátiók itt az Ország Gyűlésen fordulván elő, annak végrehajtása az Ország Gyűlése által approbáltatott, de különben is azon munka, a’ földes uraknak tulajdon pénzeiken készül, melly regulázatból Zala Vármegyének is igen nagy haszna van, bátor nem fizetett; — egyéberánt azt is látjuk, hogy a’ legnagyobb része ezen sommának a’ Duna regulátióra fordítatik, ’s így egyátaljában nem áll, hogy abban csak az olygarchák részesülnek, és hogy czélerányosan nem használtatik. Bihar Vármegye első Követe. Ha Megyéjére visszatekint, kéntelen megvallani, akár Megyéjének kiterjedését, akár a’ benne divatozó marha tenyésztést veszi fel, hogy nem kapott azon mértékben azon fundusból, a’ mennyiben a’ sónak fogyasztása által ahoz járult, úgy kéntelen továbbá megesmérni azt is, liogy az eddigi intézkedések a’ felemelt só árából nem ollyanok valónak, mellyek a’ köz érdekeknek megfeleltek volna, azonban szűk melyüséggel vádolná magát; ha a’ szerkeztetésben foglalt felosztásra szavazna, ugyan is ha tekinti azon munkálatot, melly a’ publico-politicumban ezen tárgyra nézve történt, mi szerint az abban felállított elvet nem csak a’ Küldöttség, hanem az Országnak nagyobb része is érzé, melíy szükséges legyen egy köz fundus felállítása, most legkevesebbé tudna tehát arra szavazni, hogy ezen fundus rontassék el. Ha tekinti a’ Szálló a’ Hazának folyóit, mellyeket csatornák által öszvekötteíésbe lehetne hozni, azt látja, hogy azt paradicsommá lehetne átváltoztatni, 's kiváltkép a Megyéjét tekinti ’s annak távolságát, incilyben a’ matcrialék hijja miatt nem is lehet reményiem*^ hogy valaha jó utak készülhessenek, és a’ köz fundusnak abbéli felosztása megtörténnék, lehetséges e’ képzelni, hogy valaha Megyéje, melly ha pártolást nem, legalább elnyomást sem érdemel, kapcsolatban álljon akár viz csatornák, akár jól készített utak által a’ Hazának egyéb részeivel, boldog Hazának tartja azt, melly képes minden irányiban a’ szükséges utakat helyre állítani. — De ha a’ világ történeteit tekintjük és a’ legpallérozottabb Országokat, fogjuk látni, hogy minden illyen ezélzatok lassan lassan keletkeztek és lassan lassan mentek eszközlésbe; szeretné a’ Szálló, ha Megyéjében olly nagy olygarchák laknának, hogy azoknak kedvéért Megyéje is részesült volna-ezen fundus jótékonyságában, mert ha illy tekéntetből történik is a’ segedelem, annak jótékonysága még is az egészen kiterjed. — Álladalmunkat tekintve a’ sóbéli árnak felemeltetését látja azon egy fundusnak, mellyre Hazánk minden lakosai contribuálnak, mellynél fogva egyedül lehet várni a’ köz vállalatok előmozdítását, azért ezt fenntartani kívánván nem pártolhatja a* kerületi szerkeztetést, midőn a’ KK. és R.R. függ olly rendeleteket tenni, mellyeknek következésében a’ felemelt só árából bejövendő pénzek az Ország Gyűlés által meghatározandó czélokra fordítatván ezen köz fundus' mind inkább a’ köz várakozásnak megfeleljen. Month Vármegyének Követe, ha Megyéjét tekintené, azt mondaná, hogy a kerületi szerkeztetés maradjon meg, mert fájdalmasan tapasztalta, hogy Megyéje
