1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
321. országos ülés
/ 321. UL ES. 6. Julius. ( I V hogy a’ Barsi Követ kimondása büntetés alá esik e’? mert ő azt a’ biróságtúl elvonni nem akarja; egyedül azt mondja: midőn az 17Q0 : 12. Czikkely alapul vétetik, jó nem csak a’ Törvényt megolvasni, de azt is, mi szülte azon Törvényt? az 179O: 12. Czikkely éppen nem a’ rendes úton tetteknek szüleménye, hanem szüleménye az 1790 esztendőt megelőző eseteknek: „ne videlicet per Edicta, seu sic dictas Potentates Regnum gubernetur“, és így ezen Törvényben a’ Fejedelem csak arról mond le, a’ mi a’ Törvénnyel ellenkező — mivel tehát a’ Felírás számtalan vitatásokra ád okot a’ két Tábla között, és ha mindjárt reményleni lehetne is: hogy a’ Fő Kendek azt mondják; mi ugyan véleményünktől el nem állunk, de mennyen fel a’ Repraesentatio, megnyugtató Királyi Választ reményleni nem lehetne, — a’ Nádori közbejárásra szavaz. — Szeréin Vármegye’ 2-ik Követe nem akarván azoknak, mellyek itten több Vármegyéknek Követei által bőven, és bölcsen előadattak, vitatásába, vagy ismételésébe bocsátkozni, csak igen röviden oda nyilatkozott: hogy ő is azokkal egyet ért, kik a’ mai tanácskozás esetének orvoslása módját Nádor Ispány 0 Herczegségére bízni kívánják. — Midőn azonban ezeknek véleményűkhez áll, nem szándékozik az által sem a’ szabad szóllás princípiumát feláldozni, mellhez ő mind addig, míg Küldőitől ellenkező utasítást nem kap, szorosan ragaszkodni, első, és legfőbb kötelességének tartja; sem pedig maga kinyilatkoztatását máshová magyaráztatni, hanem csak oda-: hogy Nádor Ispány O Herczegsége Felséges Urunkhoz az eránt folyamodjon: hogy O Felsége most ugyan mind a’ két actiót megszüntetni, jövendőre pedig olly Törvénynek alkotását indítványba hozni méltóztasson , melly a’ licentia, és szóllás szabadságnak eseteit, és határit végképen ’s czélerányosan, minden esetre pedig nyilván és világosan kifejtse, és megmagyarázza. — Po’sega Vármegye’ 1-ső Követe: valamint minden alkotmányos Országban a’ szabad gondolkodás, és értelmünknek az illendőség körébe szabad kimondása elvének megszoríltatlanul fel kelletik lenni; úgy valóban azon újabban közbe jött esetek által, mellyeket előszámlálni nem akar, ezen elvet sem megszorítva, sem megsértve nem látja, és azért a’véleményeknek ezen különbözésébe minden kétségnek eloszlatására jobbnak tartja O Cs. Kir. Fő Herczegségének Országunk’ Nádorának közbejárását kikérni, mint a’Felirás útját választani: azonba már úgy veszi észre, hogy erről többet szóllani hasztalan, mert előre lehet látni, hogy az e’ részbe kezdett, és folytatandó vitatások azon már gyakran használt had maradion kifejezéssel fognak eldönteni. Iiorvát O rszag’ 2-ik Követe előrebocsátván : hogy a’ szóllás szabadságát, mellyet mindazonáltal a’ iéktelen szabadosságtól különböztetni kell, mint minden alkotmányos Országban a’ Nemzet támaszát tcllyes erejéből mindenkor védeni fogja, kinyilatkoztatta: hogy jelenleg a’ dolog érdemébe nem bocsátkozik, hanem egyedül csak arról kívánja véleményét adni, hogy a’ kérdéses esetbe mit kellessék tenni. — A’ Szólló véleménye szerint, e’ tárgyba főképen két kérdés íorog lel, t. i. az 1723: 9, és a’ hívtelenség tekintetébe fentálló más hazai törvények’ értelméről, és arról, vallyon a’ kihágó Követet, ellent nem állván a’ salvus conductus, lehet e’, és melly esetekbe Törvényben idézni? ezen kérdések olly fontosak, és a’ következéseket, mellyeket magok után húznak, tekintve olly érdekesek: hogy valójában óhajtani kell: hogy azok itt meg ne e*
