1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

362. országos ülés

489 362. LLES. 22. Sept. Az Elölülő a’ felolvasott, sérelem folterjesztését azon oknál fogva, mel­lyel Bihar Vármegye Követe felhozott, továbbá nem cllenzelte. — E’ szerint a’ kerületi szerkeztetés ezen, valamint a’következő 33.ik pont­ra nézve is meghagyatott. x iktatásához ragaszkodni méltoztassanak, mindazért: hogy »’nevezett Káptalan valamint a’ Pápai Bulla, úgy a’ K. Királyi Resolutio által megerősítve, és min­den kétségen túl helyheztetve lévén, most az országos Rendektől csak azt ki­várna ho"v az érintett K. Királyi Resolutio a’ törvény könyvbe is béikfattassék, _.Jj _ _ j?J . i • i * Corbaviai Káptalannak pedig, melly ez eránt folyamodott törvénybe való ikta­tását csak azon oknál fogva, hogy más e’végett nem folyamodott Káptalanok a’ törvény tábláiban fel nem találtatnak, megtagadni éppen nem lehet, annyi­val is inkább ezen különös esetben, hol mind a’ Corbaviai, mind a’Czenki Káp­talanok, mellyek közt hosszas viszálkodások voltak ugyan azon egy Püspök alatt lévén, miután a’ Czenki már régen be vagyon iktatva a’törvény Táblába, ha ezen jó tétemény a’ Corbaviaitól megtagadtatna, annak alábbvalósága a’ Czen­­kihez képest megállapítania — mint végre azon tekintetből, hogy a’ Korbaviai Dioecesisnek nevezetes része most is a’ Török hatalom alatt lévén, a’ nevezett Káptalannak a’ törvénybe leendő beiktatása által a’ Sz. Koronának azon részé­hez való jusa annál inkább megerősíltetne.— Ezekhez képest a’ folyamodó Cor­baviai Káptalannak törvénybe leendő iktatását továbbá is kéri. — De mind e’ mellett a’ Karok és Rendek előbbi.határozásuk mellett meg­maradni kívánván, az izenetnek ezen pontja is megáüapíttatott. Gosztonyi Miklós Személnöki Ítélő mester a’ 4-ik osztályban foglalt sza­bad Királyi városok sérelmei, és kivánalai ciánt készült izenetet rendről rend­re felolvasván, azok minden észrevétel nélkül megliagyaltak. Ugyan azon Ítélő mester az országos Küldöttség által elmellőzött, azon­ban a' Karok és Rendek által elfogadott sérelmek és kivánatoknak 5-ik, 9-ik, 13-ik, 18-ik pontjai iránt készüli izenetet felolvasván, azok min­den észrevétel nélkül meghagyattak. — A’ 25-ik pontról való szerkeztetes olvastatván Az Elölülő úgy vélekedett: hogy minekutánna az 17Q0: 38. Czikkely vi­lágosan azt mondja „in statu illo, in quo ad primam Januarii anni 1790 praefu­erant, conserventur“ ezen sérelmet mind addig, inig a’ Publico-politicum rend­szeres munkálat elő nem fordul, cl lehetne hagyni. Megjegyzette. Trcncsén V ármegye’ i-ső Követe, hogy ezen kifejt zését a‘mondott tör­vénynek úgy kell érteni, hogy, ahol jusok volt házat venni, azon jusban meg­maradjanak, de a’ tolerantialis taxa fizetésre érteni nem lehet, azért a’ sérelem­nek állani kelletik. Felelte Az Elölülő, hogy a’ mondott törvény értelmét akár mint forgassák az csak Ugyan a’ tolerantialis taksáról szóik — Á’Karok és Rendek azonban a’felolvasott §-ust megállapíttatni kívánván, az megbagyatott. — Olvastatván a’ 45-ik pont iránt készült izenet. Morvát Ország’ 2-ik Követe ismételte ez alkalmatossággal is, hogy uta­sításánál fogva ezen sérelem elfogadására nem hajolhat, és mind azokat, mel­lyek e’ tárgyban jelen Országgyűlése alatt általa mondottak, újjítva előadottak­nak lenni kinyilatkoztatta. ‘ , 1 í Verőcze Vármegye’ 2-ik Követe utasításánál fogva szintén azokat, inel­­iyeket. c’ tárgyban más alkalmatossággal felhozott, ismételtettnek jelentette. Jegyző-Könyv Xl-ik Darab. 123

Next

/
Thumbnails
Contents