1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
356. országos ülés
440 3.5 6-dik 1 L K S. 11. September. kalmaztatható lévén — röviden oda nyilatkozik , hogy a’ házatlan zsellérek a’ Bíró választástól rekeztessenek ki. Bars Vármegye 1-só Követei Meg jegyző, hogy fó Egri Káptalan Követe a'választókat öszvezavarta légyen a’ választandókkal, és az általa felhozott Törvények arról szóllanak, hogy a’ választandók birtokosok légyenek, nem pedig, hogy a’ választók birtoktalanok nem lehetnek. — Zala Vármegye 1-sö Követe: Egri Káptalan Köveiének nyilatkoztatása igazolni látszatik Bihari Követ állítását — és a’ választók ’s a’, választandók közti különbséget öszve zavarta, ugyan is a’ szóllótt Egri Káptalan Követének előadása szerint csak a’ birtokos ns. ember választhatna, ha ezen mondása az Egri Káptalan Követének állana a’ koron a’ Követet is csak a’ birtokos ns. választhatná, hogy pedig ez illy formán nincsen, de mentse is ettiii Isten hazánkat, mondani szükségtelen—«■ Tornai Követ, Bihari Követnek felelvén azt válaszold, hogy a’ ns. ember noha birtoka nem lenne is, a’ Vármegyéhez, mellybe lakik érdekkel Jégven lekötve, noha ezt tagadni nem lehetne, úgy igaz marad az is, hogy minden érdeke mellett még is költözik a ns. ember, és ezt számos példák bizonyítják kivált a’ határbeli helységekben/de nem is fogja meg a Szólló minő okoskodással lépnek fel a kir. Válasz pártolói, midőn a’birtoktalan zsellért a’ biró választási jogtól, melly személyes jog és birtokhoz lekötve nem lehet, kizáratni kívánják — a’ Biró választás az érteimességtöl fiigvén, miután a’ birtoktalan ns. csak úgy vesz részt a tiszti választásba, mint a’ birtokos; — hacsak a privilégiumnak, melly által a’ ns. ezen választásra alkalmatosa tétetik, nem kívánják tulajdonítani az értelmességet, meg kelletik engedni ezen szabadságot más nem nemesnek is — mert azt csak ugyan mondani nem lehet, hogy a’ ns. ember értelmességét mása’ ki nem nemes utói nem érheti, így tehát miután a’ biró választási jus személyes jus lenne, és az értelmességtől fiigne erre pedig a’ nem nemes is alkalmas volna, meg kelletik a’ kerületi szerkeztetés szerint ezen szabad választási just engedni — Mi a’külföldre való hivatkozást illeti, Angoly és Franczia Országban nem lévén születési aristocratia, nálok az érteki aristocratia divatoz, ebből tehát az követhekezne, hogy a’ Biró választásba ne választhatna más, mint egy düzs gazdag ember, azonban az ellenkezőt látják — ott t. i. a’ választási jog értelmességre van határozva, ha tehát más nemzetekre hivatkozunk kövessük azoknak példájokat is annyival is inkább, hogy a’ kerületi szerkeztetésben kijelentett mód hazánkban már több helyeken a’ legjobb sikerrel gyakoroltatván, semmi újat nem foglal magában, mert a’ példák bizonyítják, hogy sokkal rendesebben végeztetnek az illy fenollá rendszer mellett a’ köz dolgok, mint hol a’ Tisztartó tán 12-ed magával a’ helységnek bírákat választanak nyakokra, mind ezen felhozottaknál, de kivált azon fogva, hogy a’ Biró választása értelmességtől fiigvén egyszersmint személyes jóg ugyan a kerületi szerkeztetést pártolja. Bihar Vármegye 1-só Követe: Azt hiszi, hogy Egri Káptalan Követe előadása által nem kívánt azon hibába esni, hogy réaja az mondodbatnék „Cicero pro domo sua“ mert mit fogna mondani Egri Káptalan Követe, hogy ha p. o. a birtoktalan Munkácsi Káptalannak voksot nem engednének a’Megyék, nem de nem első volna Egri Káptalan Követe, ki ezt tán Isteuteleuségnek is nevezné. — Egvébaránt ezen különbségnek. melly a’ birtokos, és birtoktalan nemesség közt lehetne
