1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
349. országos ülés
Fejér Y ármegye 2-dik Követe: Utasítása ugyan Szeged városa kívánságát pártolni, mintán azonban, Szolnokiul Pestig viendő tsatomártílis lett volna szó, részéről azt látná legczélerányosabbnak, hogy vizsgáltatna meg mind a’ két pont’ ezt pedig egy az Ország Gyűlése által nevezendő Küldöttségre bízatni kívánja. Pest Vármegye i-só Követe: Pozsony és Fejér Vármegyei Követek kimerítvén véleményét részéről a’ kinevezendő Országos Biztosságot a’ végre kívánná kirendeltetni, hogy az a' Dunának Tiszával való egybeköttetése eránt egy czélerányos tervet készétvéu, azt annak idejében leendő használás végett az Ország Gyűlésére terjeszszék elő. Az Elölülő: Pestnek kívánsága folytában a’ dolog annyiban változnék, hogy a Pesti Követ elmellözvén Szeged városa kívánságát, részéről egy Országos Küldöttséget a’ végre kívánna kineveztetni, hogy az nein ügyelvén Szeged és Szolnok pontokra a Dunának fi iszával való egybeköttetése erant bár hol történjék is az, egy alkalmas tervet készítsen. Arad Y ármegye 1-só Követei Egy Országos Küldöttségnek kinevezését, nem ellenzi ugyan, azonban Szeged városa kívánsága nem czélerányos, részéről azon kirendelendő Küldöttségnek azt kívánná meghagyatni, hogy vizsgálja meg, vallyon a hazára nézve, nagyobb nyereség Ieendene e’, a’ Tiszának alsó vagy pedig felső részét egybe kapcsolni a' Dunával, vagy pedig lehetne talán egy közép utat feltalálni, mellyben mind a’ két részéről! csatornák egybejőhetnének. Az Elölülő: A’ Haza java megkívánná ugyan, hogy mentői több csatornák készítessenek, azonban először csak egyről kelletik gondolkodni, mellyik a’ leg szükségesebb és leg hasznosabb. Csongrád Vármegye 1-só Követe: Részéről a’ végzést úgy kívánná tétetni, hogy a kirendelendő Országos Biztosság elsőben is tekintetbe révén Szeged városa kívánságát, vizsgálja meg a Szolnoki pontot is, végre vizsgálja meg azt is vallyon nem lehetne e’ egy pontot találni, mellybe mind a két csatorna egyesitethetne. — Minden esetre azonban kíván az Ország Gyűléséről egy Küldöttséget neveztetni, nem pedig a’ Helytartóságra bízni, mert hiszen ha a’ Küldöttség kívánni fogja a’ liydraulicusokat és az Ország földmérőit, azokat szinte úgy kirendelheti mind a’ Helytartóság. Zemplén Vármegye 1-só Követe pártolja Szeged városa kívánságát. Torontói Y’ármegye 2-dik Követe: A’ határozást azonkép kívánja szerkezteim mint azt Csongrádi Követ előadta, ’s hogy a’ munkának közönségesen elesmért haszna, meszire ne haliadjón, vagy talán mások példájára be nem is adassék, a’ végzésbe még azt is kívánná be tétetni, hogy a’ kirendelendő Biztosság tudósítását a’jövő Orözág Gyűlésre okvetetlen bé adni tartozzon. , ii.i Trencsén Városa Követe: Küldői á Szállónak szorosan meghagyták, hogy a’mikor Bá. kif. Szeged városának kivánatja előfordul, azt az minden kitelhető módon pártolja. Meggyőzeivé lévén a’ felől, hogy a’Tiszát Dunával öszve kapcsolandócsatornának legnagyobb'sikere hásütttt az Országunkra ItÓíomíána, hogy ha ezeu csatorna Szeged városátul Pestig hajókázásnak legalkaliliatosabb alakban elkészülemíeue, minthogy illy módon több nevezetes városok és Helyiségek a mellyek ez által communicatioba jönnének, boldogulhatnának, több terhek szánhatnának által, mintsem ha ezen csatorna, csak egyedül Szolnokiéul Pestig ásattatna, — A’ Szólló 94 • • 249-dik t LÉS. JR. Augustus. 375
