1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

347. országos ülés

565 öi\7-dih ÜLÉS 15-dik viu Bust. C> Szepes Vármegye 1-dik Követe a’ Méltóságom Elölülő előadására csak az váloszolá, hogy a’ Megyéje, a’ mint érintette ü Felségének felügyeleti jussát^* mellyról az előhozott Törvények szóllanak, kétségben egy áltáljában nem veszi, de Megyéjének az adandó kor engedelme eránt mindenkor vett törvényes befő­­lyasat annyival inkább biztosítani kívánja, hogy ezt az első rész 124-dik és az 1765: 2-dik I örvény czikkely szerint a’ Megyéktől tagadni nem lehet, mintha ezen Tói\enjek ei tőimében az arvaknak gondviselőt rendelhetnek, ugyan azon árvákat kor engedelraével is felruházhatják. Az Előlülő erre azt feleli, hogy az 176/f: észt. 26*dik Törv. czikkely vilá­gos rendeleté szerint Ö Felségének az árva személyére is legfőbb felügyeleti jusa kétségén kívül van. Borsod A ármegye 2-dik Követe így szollott: a’Szepes Vármegyei Követ kérdésbe vévén azt, hogy életkori engedelemadás (venia aetatis) a’fenálló világos Törvény rendeletéből illetné az Ország Fejedelmét; ezen kétsége eloszlatására elég lesz, ha a’ Szepes Vármegyei Követ megolvasandja a hármas könyv 1-ső czik. 115-dik és 125-dik czimjét, t az 1715: 63-dik Törv. ezikkelyt, melly utób­biban világosan ki van mondva, még az is, hogy az árvák mindennémü állapot­­jaik eránti intézkedésre nézve, „salva semper Regia authoritate, ac etiam Pala­tinali, juxta leges permanente.“ Egyébaránt annak, hogy az életkori engedelcm adás (mint Szepes Vármegye kívánná) egyedül a’ Vármegyét illesse, még ama tett légi alapos okok, és nézetek is ellent állanak, hogy minden Vármegye tsak a’saját kebelében feküvő javakra, ’s lakozó személyekre nézve tehetvén határo­zásokat, ’s ezeknek ereje a’ határozást tevő Vármegye határain túl nem terjedhet­vén, és más Vármegyéket nem kötelezhetvén, mi lenne abból, ha egy Mágnás, vagy Nemes, kinek öt, hat ’s több, kevesebb Vármegyékben lévén jószágai, életkori engedelem adásért folyamodván, egyik Vármegye a’ folyamodót tékoz­lónak, a’ másik takarékosnak mondaná, ’s így az egyik az életkori engedelmet megadná, a’ másik pedig megtagadná; — melly ik fogna közülük egyik a’ másik­nak parantsolhatni, ’s határozásának való engedelmeskedésre a másik ellen­kező értelemben lévő Vármegyét reá szorítani tudni? végre arra is figyelem­mel kell lenni, hogy ha a’ Vármegyék Gyűlésén a’ üirecloriumot úgy kezeibe veszi az ifjúság, mint a’ hogy' imitt amott kezeibe venni kezdegeti, alig ha lehet arról kételkedni, hogy ma holnap a’ Vármegyék Gyűléseiken voksok többségével még a’ 16 esztendős ifjaknak is majd gyakran életkori engedelem fogna adatni. A’ többség által ezen 8-dik pont a’ kerületi szerkeztetés szerint mégha­­gyatott, valamint a’ 9-dik pont is. Olvastatván a’ 10-dik pont, erre Az Előlülő megjegyzette, hogy az 1715: 15-dik és 1725-diki 13-dikTöi vény czikkely a’ contrabandra nézve a’ bíróságot a’Kamarának adja, és e’ szerini ez a’ sérelem a’ Törvény ellen nem állhat. Megesmértek ugyan Veszprém és Poson Vármegyék 1-ső Követei, hogy vagyon ugyan jussa a’ Kamarának a’tiltott portékákat letartóztatni, de a’ con- JegyzÖ Könyv XI-clik Darab. 92

Next

/
Thumbnails
Contents