1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
■m 347-dik ÜIjE8. i3. Augustus. közűi a’ városi köz mázsa törvényes bérlőjének a’ városban lakozó, és ott gandagult Ország nemese, de egyszersmind város felesküdt polgárja és czébéli kereskedő ellen a’ maga tulajdon mázsájától a’ városi törvényes mázsa kárára használt őnkénves bérszedés végett tett panaszára, mellyiket illetné az elítélés hatalma. És felel erre a’ Szólló, hogy kétség kívül Poson városa Tanácsát a’ 3-dik rész 8-dik czímjéból, mivel a’ város polgárok egyessége és 10-kéből mivel minden a’ polgárok, és lakosok közt forgó szerek rendesen annak ítéletétől függnek; — bébizonyittatik ez az 1546. 41. Cz. 4. §-bóI az 1563. 62. Cz. 1. §-sábol az 1635 : 21. egész Czikkely leikéből, a’ mellyre az 1647: 78. Cz. kezdeti is hivatkozik, és ugyan ezen 1647-ben 78 Czikkely 13-dik §-sábol. A’ második kérdés az: vallyon a’ polgárok számába bevett nemesek ingó javai főképen a’ polgári kereskedéshez tartozók, u. m. itt a’ mázsa és küldendő gubacsok, belső és külső temészetekre nézve a’ Vármegye, vagy város Bírósága alá tartoznak e? És azt mondja a’ Szólló: tartoznak kétség kiviil a’ városi Bíróság alá, és ebben az esetben éppen kirekesztóleg, minthogy a' város körébe és köréhez valók, mert a’ birtokos nemesek számára a’ városba behozott határkivüli allodialis ingó javak, és a’ városi fundusokon és jussokon, u. ni. műveken, mesterségeken, kereskedésen és iparon szerzett ingó javak közt a’ városok alkotása, és természete és maga keresmény módjára nézve igen nagy a’ különbség, valamint a’ polgárok számába bevett, és nem bévett nemesek közt az 1646-dik évi 41-dik Cz. 1-ső, 2-dik, és 3-dik §-sából öszve hasonlítva a’ 4-dik §-al, és az 1647-diki 78-dik Cz. 13-dik §-bói nyilván kitetszik. Ellenvettetik ugyan az 1647: 78. Cz 4. §-a, melly a’ nemesek által a’ városokban behordott majorságaikbeli ingó javakról szól, és főképpen az 5-dik §. abban a’ száradékban, melly a’városi Tánácsról szól: Nobiles (siquidem in personas vel res eorundem nullam plane habeant auctoritatemJ de ezt a’ tüstént követkekezendő in causis jurisdictionem ipsorum (Magistratuum quippe ciricorumj minime concernentibus Törvénytszavainak egész egybefüggésében öszve kapesololag és nem szétszakasztva kell érteni, a’ többi §-son kívül, a’ melly szeréut a’ polgárok számában bevett nemes mint polgár, a városi járandóságokat fizetni tartozik, tehát a’ városi Tanács bíróságát is tartozik elesmérni. A’ 3-dik kérdés az: valljon a’ város Tanácsa hivatalos tette, a’ minő itt az erőhatalommal végbevitt elfoglalása a’ polgári privát mázsának és a’ küldendő gubacsoknak, egy polgártól, ámbár egyszersmind nemes embertől, factuma e’ az egész városnak, mint moralis testet tekintve? r 9 Es azt mondja a Szólló: Nem, mivel a’ várost, mint moralis testet teszi a’ városi Tanács a’ választott polgársággal egyetemben, pedig a’ polgárság ezen erőhatalommal lett elfoglaláshoz voksával, elhatározásával soha se járóit. A negyedik kérdés az: Valljon a’ városi Tanács hivatalos tette t. i. egy magát ellene szegező nemes, egyszersmind polgár ellen brachiumnak végbe vitt foglalás nyújte’okot a’hatalmaskodásbéli keresetre, és következésképpen tárgyáé’ a’ politicai summás vissza helyheztetésnek? Es tagadja a’ Szólló az erőszakoskodás eránt hozott 20-dik curialis decisioból, mert az előszó 2-dik czímje 3-dik §-sában: qui laedit Magistratus, V
