1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
345. országos ülés
315. i LÉ/S. 1Ó. Mit?. o 335 Az Elölülő jelente, hogy a’többség a’ Küidot'tsKgtóL véleményébe megnyugszik. Soprony váróid Követe nem szóllott volna ezen tárgyhoz, ha hzt Yíérti kellene olvasnia a’ Tettes Karok és Kendek hátározatában, frógy Esztergám v5_ rosának panasza alap nélkül való. A’ Szólló pedig azt igen is alaposnak tartja. A’ régi törvényeket jelesen Zsigmond Király 2. Dec. 1. Czik. és 3. Dec. Czikkelyt olvasván, kétségen kívül állíthatja a’ Szólló, hogy a’mértékekre való félügyefés a’ városi hatóságot maga kebelében, szinte ügy mind a’ Megyebelit a’ Megyékben illette, mert akkor a’ városi Kiróság egy egészen független, önálló és olly tokélletes hatóság lévén , raelly még a’ nemeseket is vétek esetében halállal btintethette, gondolni sem lehet máskép, minthogy egy sokkal kisebb dologban, miilyen a’ mértékekre való felvigyázás korlátlan volt. Későbbi időkben igaz ugyan, hogy az 1588: lG. Czikkely által a’ mértékeknek igazítása még a‘ városokban is a’ Vice Ispányokra bízatott, de ezen törvény nem sokára változást kapott az 1655: 51-ik Czikkcly által, melly már nem a’ Vice Ispányokról, hanem az illető Tőrvén)hatóságokról szoll: de még inkább az elhiresült 1 Ó5g: 71. artic. által, mellyben áhlbár az árszabás (limitatio) jusa a’ Vármegyékre ruházlatott, még is a’ végre hajtás az áthágás esetében a’ városi polgárokra nézve világosan a’ városi Magistratusnak fenhagyatott. — De legjelesb ebbe a’ tekintetbe az 1807: 22-ik új Törvény Czikkcly. melly mindenféle mértékekre nézve a’ fel ügyelést, az igazítást, sőtt még a' mértékek bilyegezését is az illető törvényhatóságra bizla, és úgy az előhozott 1 588: 1 j(3. Artic. egészen változtatta. Ezen utolsó törvény mindjárt gyakorlásba is jött az által, hogy a’N. M. Helytartó Tanács annak következésébe az eredeti mértékeket (prototypa) minden Törvényhatósághoz, és jelesen minden Királyi városhoz is elküldötte, hogy azok szerint a’ mértékekre felügyeljenek, azokat igazítsák, és béllyegezzék. És ezt a’ városok mindég gyakorlottak is. Ezeknél fogva én Esztergáin városának panaszát nemes Esztergám Vármegye ellen alaposnak, törvényesnek és igazságosnak esmérvén, kéri ezen kijelentését a’ Napló könyvbe iktatni. Esztergám Vármegye’2ók Követe: A’ városi Követek állal felhozott Törvény Czikkelyekból a’ Szólló épjien az ellenkezőt következteti, ugyan is ezen törvények bárom fő kérdést foglalnak magokban, az első a’limitatio kérdése, a’ második az annak által hágói éránti büntetés, a’ harmadik á’ mértékek megvisgálása, mi az elsőt, illeti az 1659 : 71. világosán s azt mondja: „Si verő in mensuris aut rebus venalibus instituendae limitationi, ejuscjue exeeutioni quispiam nobilium aut liberarum Civitatum se reopponeret vel eandem quovis modo impediret, extunc refractarius iri poena centum florenorum toties quoties per Vice Comitem de bonis mobilibus et immobilibus ialium nobilium ac liberarum civitatum convincatur“. — ÍSÍíglen tehát a’városok ellenkező törvényt néni mutatnak, addig ennek állani kell annyival is inkább, mivel azt *i’ szokás is nyilvánítja. Soprony és Észtergam városok Követeinek azon fo eí lenvéteáeki e j hogy Zsigmond Király 1405. esztendei törvényéből nein következtethetik, hogy a’ mértékek (roegvisgálása a’ Varmegyékre bizalnék, leleli hogy ebbéli előadások és okoskodások igaz legyen ugyan, de az 1580: íG. világosan mind a limitatio jusát, mind annak általhágói cránti fenyítékét, mind pediga inéi tekék men-Si*
