1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

344. országos ülés

344-dik ÜLÉS. 7. Angustus. fogva természetesen hátramaradásban van a’ nélkül, hogy abból azt következtetni le­hetne, hogy azért — bátor azon adó olly hosszas idő ólta sürgettetvén és a neme­sek ezen törvénytelen terhet mind ekkoráig sem \ álalván fel magokra—az adó­zás a’ szokás által megállapítatott volna, és igy tovább is azt állítja a’ Szálló, ’s hiszi mint Ország Gyűlési Követnek hitelességét kétségbe hozni nem fogják a’ Ken­dek: hogy se Gróf Keglevich Julius, se Limburg-Styrum Ferdinand, se successo­­raik, a’ vagy a’ többi nemesek a’ kérdéses tenutumoktól soha sem fizettek adót — igaz ugyan ’s azt tagadni nem is kívánja a’ Szollá hogy Varasd Vármegye annyi sür­gető parancsolatoknak engedelmeskedni kéntelenítetvén, az említett nemeseket öszve Íratta, ’s hátramaradásba tette, és minthogy a’ nemesek ezen hátramaradásnak lerovását megtagadták, a’ törvényes útra ezen tárgy utasíttatott — ellenben áll az is, hogy az illyetén Királyi rendelések ellen, kiváltképpen minekutánna ugyan azon ne­mesek törvényes úton feloldoztattak, és a’ Törvényszéki ítélet megsemmisítetek válna — ebbeli sérelmekel az Ország Gyűlésének több ízben előterjesztették, és az utolsó elmarasztaló ítéletnek végrehajtása is ezen sérelemnek végső elhatározására hallasztatott. — Mind ezek úgy hiszi a’ Szálló, hogy a’jelen sérelemnek felterjesz­tését nem gátolhatják, ’s tovább is kéri a’ Kendeket a’ felsőbb helyre leendő fel­­terjesztésébe véle egyezni méltóztassanak. Eperjes városa 2-ik Követe: Elmellözvén a’ formát a’ mi a’ dolog érde­két illeti: a’ mások földjét mivelő nemesek az 1-só rész 9-ke előtt is után is úgy mint e’ részben az 5-ik §-sa által a’ jobbágyi szolgálat adó, ’s egyéb tartozások alól korántse feloldva, adót fizettek, a’ mint Yerböczy munkáját megelőző ’s követ­kező számos törvények erősítenek, az illyen közönséges fundusnak fenntartása pedig már csak azért is, hogy az Ország többi nemtelen lakosi szerfelett ne terhel­tessenek, kétség kívül a’ legfelsőbb Királyi fevágyúzásnak amaz ágához tartozik, melly valamint maga az adónak felosztása ezen Országban folyvást a’ politicus utón gyakoroltatott, ’s ez a’ valódi értelme az 1-só rész 9-ke 5-ik §-ának hogy a’ neme­sek önnön (nem tehát mások) határjaiban igaz jussaikkal mindenkor, mint nekiek tetszik szabadon élhessenek. Az Elölülő: Eperjesi Követnek feleletül válaszolja, hogy más a’ kérdés fizessen e’ a’ nemes ember vagy sem? e’ helyen pedig csak az ususról vagyon a’ szó, ’s minthogy a Krapinai, nemesség már 1795-tül fogva restantiaba vétetett, jele, hogy már fizetett adót: — ebben az usussábana’ 1825-ki végzésnél meghagyatván, — úgy hiszi, hogy a’ Küldöttség véleményében meg lehetne nyugodni. — . Ugocsa Vármegye 1-ső Követe. Az Elölülő az 1-só rész 9-dik czimjének határozatáról e’ helyen tanács­kozni nem lehetvén, kérte .a’ Rendeket hogy ezekkel felhagyván miutánn a’ több­ség a’Küldöttség véleményét elfogadná, a’ tanácskozásokat ne hátráltatnák. —- • Miben megyezvén. — Olvastatott a’ 60-dik szám: Verócze Vármegve kivánata Eszék városa­­nak a’ többi sz. Királyi városok sorába leendő iktatásáról, melly is hel)ben hagyatván. A’ 61. számú kívánat, inellynél fogva Dalmat, Tót, és Horvát Orszá­gok Rendei B. Szepesy Pécsi Püspök által alapított fő oskolákat a’ Törvények sorába iktattatni kívánták. * *

Next

/
Thumbnails
Contents