1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
344. országos ülés
444-dik L Li fl S. 7. AtiijunluH. 3* meg löldes Úri hatósága alá nem tartozó mezővárosban lakozó és birtokos nemesek az adomány szerző Keglevich Familia sem vétetvén ki, az ottandévő szabad telkeikből fizetendő adóra ismételt Királyi rendelések által szoríttatott, ’s bátor alkotványos szabadságaihoz ragaszkodván, azon czirn alatti adózást megtagadtak, leg felsőbb Rendeléseknek következésebe Ügyvédi per alá vonattak — és midőn az illető Várasd Vármegye Törvényszéke által az 1-ső rész 9-ik czimjének 1723: 65-dik és 1741: 8-dik Törvény Czikkelyeknek erejénél fogva a’Tiszti Ügyésznek ebbéli meg támadtatásoktól feloldoztattak volna, 1804-ik esztendei Julius 20-án 6948 szám alatt költ Királyi rendelet által, mellyben az jelentetik, hogy az adó tárgyában politicus úton kiadott rendeleteket semmi törvényes út meg nem semmisétethetné, és ezen perben nem az lenne a’ kérdés, hogy azon telkektől vallyon adót fizetni kelletik e’, melly így is már az ismítelt Királyi rendszabások által meg alapitatott, hanem az illyetén Királyi rendeléseknek engedetlenségből következett büntetéstől egyedül lehetne a kérdés a’ Vármegye Törvényszékének ítélete meg semmisítetett, és a’ munkálódó Bíróság Varasd Vármegye által az említett Királyi rendeléshez alkalmaztatva hozandó ítéletre utasítatott, a’ Banális Tábla pedig ezen pernek a’ felebb vitel útján már folyamodba vétetett megvizsgáltatott, elítéltetett, és egyszersmind az határoztatok, hogy az említett Bíróság által hozandó ítélet pubiicatiója előtt a’ H. Tanács útján ő Felségének terjesztessen fel; ezen sérelem Horvátország részéről a’ Rendeknek 1807-ki Ország Gyűlésen felterjesztetvén, az iránt nem kedvező Királyi válasz érkezett, ehezképest tehát annyival is inkább minthogy azon üdőtül fogva a’ kérdéses Fiscalis per bevégeztetett, és azon nemesek a’ felsőbb Parantsolatoknak engedelmeskedni kinszerétett munkálódó Vármegye Törvényszéke által el is marasztaltalak, egyszersmind a’ Helytartó Tanátsnak 1821-ik esztendő Julius 17-kén 18,194 szám alatt költ Rendelete következésében, az elmarasztaló Itéiet maga rendjén leendő pubiicatiója utánn sikerbe vétetni rendeltetett, ’s így ezen tárgy még inkább felingereltetve szemléltetne, a’ sérelem jelenlegis ismíteltetik — mellyeknek következésében a’ Szálló kéri a Rendeket, hogy bátor az országos Kiküldöttség ezen sérelmet az adó biztosági rendszerre halasztotta, és ezen sérelemnek érdeme egyedül a’ végrehajtástól főgne, azon okból is hogy ha eddig még az említett rendszer Ország Gyűlési tanátskozás alá vétetik, az ítélet végrehajtása által a’ Krapina nemesség adó alávalosággal szórhatnék, azon nemesség a Birtokból, a’ birtokkivőli állásba helyheztetvén a’ késedelem veszedelmes lenne, országos Kikőldöttség véleményét megváltoztatni, és a’ sérelmet ezen Ország Gyűlésből is a’ Felsőbb Helyre leendő felterjesztését akadályoztatni ne méltoztassanak. alá] vétethessen — de 2-or sérelmet talál abban is, hogy a Királyi renoelet a törvényes Biróságnak határt szabott — nehogy tehát ezen példák valaha szokás, vagy gyakorlatnak vétethessenek, a’ Küldöttség véleményében meg nem egyez, és ha Krapina nemesek tartoznak e’? fizetni, vagy sem, azt azon helyen tartja ediatározandónak, hová ezen sérelmet a’ Küldöttség utasította, t. i. biztossági rendszene azért Horvát Országi Követet pártolja. Az Elölülő: Ha Krapina nemesség most vétetne adó alá, helyes volna az e’ tárgyban nyilatkozott két Követnek észrevétele,— azonban a' dolog máskép all 81 *
