1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
330. ÜLÉS. 28. Julius 2Ó1 í?> áll, nyilván való: liogv a’ kerületi szerkezet a’ felsó Tót Országra is kiterjed. — Hasztalan hozza fel Somogy Vármegye Követe a’ maga állítása támogatására az 1 596: 32-ik Törvény Czikkelyt: mert noha a’ most említett Czikkely elején az mondatik: „quod Lomes de Zrinio in Dalmatia circa lift ora mavis Adriatici certas arces Grobnik, liabar, és Hrelin habeat: tudni nie'g is szükséges-, hogy szorosabb értelembe véve, régenten a’ Jadera, vagy is Zara, Trag úri, és Asfalat, avagy Spalatro városok is csekély környékével, és az Adriai tengeren lévó szigetekkel a’ Dalmát nevezetben értetődtek, — a’ többi pedig a’ Velenczeiek által elfoglalt tájjék Horvát Országhoz tartozott; a’ minek próbául szolgál az: hogy a’ Tinrtiai Érsek az ügy nevezett Velenczei Dalmát Országba mindég Horvát Országi Érseknek neveztetett, és jelenleg is a’ Tinniai felszentelt Püspök Horvát Országi Püspöknek neveztetik a’ Római Pápa Bulláiban — és hogy az 1358-ik esztendei Február hónap 25-ik napján az 1-só Lajos, és Velentzeiek közt történt Béke szerzés alkalmával, — a’ melly Békekötést Magyar Orszá és a’ hozzá kapcsolt részeknek nevében Zágrábi Püspök István, és az akkori Oi szág Bírája Drugeth Aliklós alá Írtak, a’ többi közt Velenczei vitézek a’ Dalmát és Horvát Országi czirnjeikről, mellyekkel éltek vala, lemondottak, — a’ melly Horvát országi czimet bizonnyára nem viseltek volna, ha csak nem egyedül Dalmát, hanem a’ Horvát Országnak egyik része is el nem foglaltatott volna a’ Velenczeiek által, — a’ mi onnan is bizonyos: hogy miután Nagy Lajos alatt Dalmát , és Horvát Ország egy részével vissza foglaltatott, Zsigmond Király alatt pedig ismét a’ Velenczeiek kezére került volna , csak későbben a’ többi Horvát Országnak a’ Magyar szent Korona alatt megmaradott déli része kezdett neveztetni Dalmát Országnak, és pedig azért: hogy Magyar Királyok további is a’ Dalmáti czimmel élhessenek, — így tehát ezáltal ezen föld rész, és a’ kapcsolt Országok közötti viszonyokban leg kisebb változás is nem történt; a’mint mind ez a’ szólló Követ ellen felhozott 15g6: 32-ik Törvény Czikkely ezen végső szavaiból: ,,«e committat Dominis lián is, ut ipsum Dominum Comitem in suis justis Juribus defendant“ bőven kitetszik. — Mind ezekből tehát maga Somogy Vármegye Követe is által fogja látni, hogy az érintett Czikkely, mint a’melly, mind a’ tenger roelléki részekbe, mind pedig ezen követelt Horvát Országban Bánnak hatóságát világosan fent tartja, nem ellenére, hanem részére szolgál a’ Horvát Országiaknak. — Zala Vármegye’ 1-ső Követe: minthogy az úrbéri Törvény Czikkelyek felett folyt tanácskozások közt ezen kérdés legelsőbben akkor vettetett fel, midőn a’ Királyi Válasz azt kívánta: hogy a’ Bánáti Vármegyék az úrbéri tabellában a’ Magyar Vármegyék közt név szerint iktassanak be; ha az érintett Királyi Válasz ki nem adatott volna, aztat, hogy az alsó Tót országi Vármegyék az alsó Tót Országi név elhagyásával, tétessenek ki, eszébe sem jött volna senkinek kivánni, — minthogy tovább akkor, midőn e’ kérdés felett a’két Tábla izenetet váltogatott, a’ Kerületekben azt mondottuk: hogy az alsó Tót országi név elhagyása egyik félnek sem praejudicáljon, — ezen kimondásunknak pedig, ha a’ századok olta fentartott rendet megváltoztatjuk, eleget nem teszünk, — ezen kerületi végzésen meg nem nyugodhat, ’s azt tartja: hogy elég itt is kimondani, hogy ezen kérdés megvitatását a’ maga helyére fenttartjuk, és kinyilatkoztatni: hogy azon Vármegyék magyar Országhoz tartoznak. — De ha 03 *
