1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
336. ÜLÉS. 28. Julius.' 21ÍÍ húzott okoskodás igen sokat próbál, azért nem ide való: mert ezen okoskodás, hói az is következne: hogy az alsó Tót Országi Vármegyék a’ Bánnak halósága alatt ne legyenek. Részéről azt tartja; hogy valamint mindenben, úgy e’ tárgyban is legtanácsosabb követni a’ törvényes utat, — a’ törvényes út pedig az: hogy a’ Banális hatóság fenttartasson, már pedig a’ Báni hatoság azzal, hogy az alsó Tót Országi Vármegyék régi állapotokba megtartassanak , és hogy a’ sérelmek ezen osztályának czimjébe Horvát, Tót, és Dalmát Országot nyilván kineveztessenek, olly szorosan vannak összveszőve: hogy azokat egy. mástól elválasztani nem lehet. — Sáros Vármegye’ 2-ik Követe a’ kerületi határozás ellen szavazván- Borsod Vármegye’2-ik Követe : Az Elölülő, és mások felhozottjaikra azt. jegyzetté meg: hogy azért, hogy Pozsega, Verőcze, és Szeréin Vármegyék Báni Törvényhatóság alatt vágynak, semmikép nem következik: hogy tehát nem magyar Országhoz tartoznak: mert a’ Báni méltóság hajdantól fogva fentállott hazánkba, ’s fenállott jelesen a’ Corvinus Mátyás Király idejében is, és még is azl^78-iki 7-ik Törvény Czikkelybe Pozsega, Valkó, és Szerem Vármegyék a’ Magyar országi Vármegyék közé foglaltatnak be. — Több illy Törvények is hozattathatván fel, még valaki azt nem tudja megmutatni: hogy az említett, és több törvények a’ Törvény könyvből exarticuláltatván, azon három Vármegyék Horvát Országhoz törvény erejével kapcsoltattak, — örökre igaz marad: hogy mind az, a’ mi itt gyakorlatnak mondatik, nem gyakorlat, hanem visszaélés, és alaptalan követelés.— Végre az Egri Fő Káptalan Követének azt feleli: hogy a’ magyar Országi hajdani clerus se volt véle egy értelembe: mert ha megölvassa az Egri Fő Káptalan Követe Broderich, Váczi néhai tudós Püspöknek „Descriptio cladis Mohácsiensis“ czimet viselő könyvét, azt fogja benne találni, hogy Broderich, ki pedig maga is jelen volt, és vitézül harczolt Mohácsnál: Pozsega, Verőcze, és Szerém Vármegyéket a’ Magyar országi Vármegyék közé foglalva számlálja elő. — Egyébaránt a’ kerületi izenet meghagyására voksol.— Az Előlülő a’ régi törvényeknek, mellyek az alsó Tót országi Vármegyék visszaadása előtt hozattak, feszegetekébe belé ereszkedni nem kívánt: mert azt vélte, hogy annak csak a’ diplomaticai viltalások alkalmával leend helye. __Borsod Vármegye Követének előadására tehát csak azt tartotta szükségesnek megjegyezni: hogy az 1751: 23-ik Törvény Czikkely által az alsó Tót Országi Vármegyékre, miólta azok vissza kapcsoltattak, a’ Báni hatoság ki vagyon terjesztve; és így a’ gyakorlatot nem azelébbi, hanem a’ vissza kapcsolás idejétől hozott törvények szerint kell tekinteni. — Ugocsa Vármegye’ 1-ső Követe: bátor azt tartotta: hogy az alsó Tót Országi Vármegyék mind addig, míg a’ 1 örök áltál el nem foglaltattak, nem Horvát, hanem magyar Országnak részei voltak; mégis, mivel a Karok és Rendek akkor, midőn az úrbéri Czikkelyek felett folytak a tanácskozások, kinyilatkoztatták : hogy mielőtt e’ tárgy maga helyén a' Publico-Politicumokban elő nem fordul, a’ diplomaticus vitatásokba bele avatkozni nem fognak, ezen kérdésnek elmellózésével csak a’hoz kivánt szólni: hogy az also lót Oiszági Vármegyéknek, és a’ tenger melléki részeknek sérelmei a magyar Varmegyék sérelmei között, terjesztessenek e’ fel? és erre nézve azt jelentette ki: hogy ólet a’ felhozott okok nem birják az elébbi szokás megváltoztatására, Jegyző-Könyv XI.ik Darab. azt mond-
