1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
336. I LLS. 28. Julius. 215 / log érdemére nézve sem lehet helye. — Hogy a’ sérelmeit területileg elrendelt általtétele, a’ dolog érdemét tekintve, meg nem állhat, minden kétségen kivid való, inert a’ mi az alsó Tót Országot illeti: hogy ez a’kapcsolt Országokhoz, ’s a’ Báni hatósághoz régtől fogva tartozott, ’s jelenleg is tartozik, azon alkalommal, midőn ez érdemben az úrbéri munkálatba folytak a’ tanácskozások, bőven megmutatta a’ Szólló, — a’ mi pedig a’ tenger melléki részeket, és a’ Bukkari Törvényhatóságát illeti, a’ mellyeknek birtokában a’ kapcsolt Országok jelenleg is vannak, — ezekre nézve elég legyen hivatkozni azon diplomára, mellyet Korvin Mátyás Király 1480-ik esztendőben Bukkari városának adott, mellynek útmutatásánál fogva bizonyos: hogy Bukkari városa Horvát. Országba helyheztetik , — továbbá az 177g-ik esztendőben Fiume városának kiadott Diplomára, a’ mellybe nyilván kimondatik: hogy Bukkari városa, és kerülete kezdetétől fogva Horvát Országhoz tartozott, — ezeken kivül az I79O: 6l-ik Törvény Czikkelyre is, a’ mellyből nyilván való: hogy a’ tenger melléki részek Horvát Országhoz mindég , és hajdaniul fogva tartoztak, a’ melly törvényben az is megemlíttelik: hogy Bukkari városa a’ szent Koronához visszacsatoltatván, a’ Bukkari, és Királyi kikötővel együtt Horvát Országhoz tartoznak, — végre nem czéleránytalan ide felhozni az 1807-iki 27-ik Czikkelyt, mellynek erejével Bukkari városa inarticuláltatván, az Országgyűlésén illő ülést, és voksot nyert, a’ melly törvényt a’ kapcsolt Országok részéről az akkoron megüresült Ítélő mesteri hivatalt Búsán Alajos mint az érintett Országok Képviselője ideileg viselvén, szerkeztetett, — ebből nyilván következik: hogy az óhajtott ált a 111 telnek annál kevesebbé lehet helye; minthogy az érintett sérelmek és kivártatok, mellyeknek ezen Ill-ik osztályban a’ Magyar Országi sérelmek, és kivánatok sorába leendő általíételeről tétetik rendelkezés, az l825/'7, és 1830-ik esztendei Országgyűléseken a* Dalmát, Horvát, és Tót Országok KK. és Bendei által előadatván, a’nélkül: hogy a’Magyar Országi Rendek által valamelly ellenmondás közbe tétetett volna, a’ kapcsolt Országok többi sérelmeivel egyetemben a’ legfőbb helyen ismételve felterjesztettek , a’ melly időtől fogva semmi ollyas környülállás nem történt, a’ melly olly tetemes, és a’ kapcsolt Országoknak oily annyira káros változtatást megkívánhatna , sem más valamelly ok nem adta még magát elő, a’ melly miatt a’ kérdés alatti változtatás elkerülhetlen volna. — De tekintvén azon formát, mellynél fogva a’ divatozó gyakorlat megszüntetni czéloztatik, sem lehet e’jelen kerületi javallatot elfogadni; mert kétségei nem szenved: hogy a’ Karok és Rendek által e’ jelen Országgyűlésén kitűzött azon ösvényt, a’ mellyen tanácskozásaikat folytatják, a’részre hajlatlan Biró kanonisálrri, és helybe hagyhatni nem fogja; — de nem is lesz talán czéleránytalan ezen tanácskozási ösvényt az egész Europa, és utó maradék ösmérete kedvéért valamennyire felvilágosítani: mert azon kivül: hogy a Karok és Rendek az úrbéri munkálatban azon örv alatt, hogy a köveleloleg külön különkénti telki állományoknak miatta az egyes Vármegyéket is különösen ki tenni kelletik az osztályozat lajstromában, az alsó Tót Országi megnevezést az előre tett országos határozat ellenére via facti eltörlötték, ’s kinyilatkoztattak egészei smind: hogy az által egy résznek sem legkevesebbé is artani nem akarnak, *■ későbben pedig megérintették izenetjökbc: hogy á Magyar Ország jusat oltalmazásának legfőbb tekintete az alsó Tót Országi nevezetnek kihagyását megki-J egy zö-Könyv XI.ik Darab. 02
