1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
242 336-dik ÜLÉS. 28. Juliin. Fő Rrndi Követség. nem téliét, de ezeknek taglalásába (nem lévén a’ napi renden} bé nem ereszkedik; úgy szinte nem követi azon Követet, azon diplomatico, statistico’, geographico előadásai sorában, a’ mellyek bizonyára oda vezetnének, a’ hová menni nincs szándékunk, t. i. Publico-Politico vitatásokba. — A’ Szálló leginkább két szempontból nem egyez meg a kerületi határozásban, egyikét veszi a’ Tövényhozás alap elvéből, a másikát a’ sérelmek természetéből. — Az első szent kötelességgé teszi a’ Törvényhozásnak: hogy minden feutálló Törvényt, és törvényes szokást változhatatlanúl fent tartson mind addig, még a tárgy rendes vittatások által hijányosnak nem ösmértetik, és ennek helyébe valami jobb nem tevődik, már pedig sem a’ kerületi Ülésekbe, sem itt a’ tárgy rendes vittatások alá nem jött, sótt itt helye nem lévén, nem is jöhetett. •— De ezen határozás a’ sérelmek természetével is homlok öszve ütközésbe vagyon: -—* IVem de .a’ sérelem képzete magában azt foglalja: hogy a Törvényen, és a’'törvényes szokásokon tett sértések’ helyre állítassanak,—a KK. és RR. pedig itt tetileg tesznek ezek ellen változást,pedig úgy: hogy a’ tárgyat megvitatásra sem tartották érdemesnek; — és így miután a’ tárgy Publico- Politico vittatás nélkül el nem döntethetik, annak pedig helye itt nincs, sótt az Hlyeién elhatározás, csak a’ Törvényhozás fő elvei elmellözésével, és a’ sérelmek’ természete ellenére történne meg, — azon okoknál fogvást is, mellyek az Elölülő által előadattak, a’ kerületi szerkesztetés ellenére voksol. E’ közben a’ Fő Rendi Táblának Küldöttsége, jelesen Scitovszky János Rozsnyói Püspök, Báró Bedekovits Lajos Körös, Lányi Imre Ung Vármegyék’ Fő Ispányai, Gróf Aponyi György, és Ifjabb Báró Jeszenák János által jővén, a’ Szószólló Megyés Püspök az országos Felírások borítékán használandó V. Ferdinánd czimzet eránt által küldött Főrendi 5-dik Izenet bemutatása mellett a’ KK. és RR. 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége, és a’ Fő Rendek nevében meg kérte: hogy e’ tárgyban olly közép ótat találni méltóztassanak, mellyen a’ már készen Felírások 0 Felségéhez feljuthassanak; — bemutatta továbbá a' szóllás szabadságán ejtett sérelmek iránt 0 Felségéhez intézendő Felírások tárgyában készített két rendbéli harmadik Izenetét a’ Fő Rendek Táblájának, mellyek is az országos irományok’ sorában a’CCXCIX., ccc. és CCCI-ik számok alatt olvashatók. Fejér Vármegye 2-ik Követének a’ lévén utasítása: hogy meddig az alsó Tót Országi Vármegyék eránt támasztott kérdés maga helyén diplomatic í nem pertractalódik, valamint az úrbéri, úgy eg}éb tárgyakban is az alsó Tót Országi nevezetet, és azon Országra nézve fentálló szokást megtartani igyekezzen, — oda szavazott: hogy a’ Horvát Országi sérelmek, és kivánatok azon móddal , és rendel terjesztessenek fel, a’ mint 1830-ik esztendőben felterjesztettek: mert úgy mond ha akkor az által; hogy az alsó Tót Országi Vármegyék’ sérelmei a’ Horvát Országi sérelmekkel egyetembe terjesztettek fel, az Ország integritása nem veszedelmeztetett, az ezen módon leendő felterjesztéssel most sem fog veszcdelmeztetni; — de egyéberánt is, miután a’ kerületi szerkeztetés ezeket foglalja: Ezen osztályban elő forduló Szeréin, Pozsega, és Veröcze Vármegyéknek sérelmei, azon okoknál fogva , mellyek már az úrbéri tárgyban kérdésbe vett alsó Tót Országi nevezet iránt — d Karok részéről elő adattak, — a Magyar Országi sérelmek sorában előterjesztetni határoztatván, — a’KK. és RR. pedig az úrbéri % tanácskozások alkalmával egyik Izenetjökben azt mondták: hogy azért kívánják az l
