1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
335. országos ülés
335-dik í LES. 27. Jut inn. ha iin g ezen teher is a szerént osztatna fel, azon Megyék elpusztulnának, de bogvan is leliessen ezt az osztó igazsággal megegyeztetni valóban által nem látja, és biztosan hiszi hogy maga Treucsén \ ármegye is elesméri, hogy ezen tárgyba olly könnyen béereszkedni és benne olly könnyen eljárni ne lehessen. A’ jelen kerületi szerkeztetésnek két alapja vagyon. Az első hogy a Helytartó Tanácsnak Komárom Vármegyéhez bocsátott rendelése sérelem. — Második hogy az Országban számon felül való katonaság van. Mi az elsőt illeti, abban sérelmet nem talál, minthogy nem lévén ez eránt Törvény a’ Helytartó Tanács intézete semmi Törvényben nem ütközött, és ha Komárom Vármegyének tetszett a‘Helytartóságnak önkénnyé addig míg félszázadot nem kapott, tessen néki most is, midőn azt meg kapta — hasonlóan Arad Vármegye is ha tetszett néki, hogy a’stab a Helytartó Tanács által önkén vesén változtatott, tetszeni kell néki most azon önkénynek is, hogy nála hagyatott Megyéje is azoknak egyike, mell vek a'porták de a’ katonasággal is terheltéinek, azonban az előbbi elvbői kimenve, ha tetszik néki, ha Megyéje adózainak megkéméllése tekintetéből kivétetik ma a’ katonaság, tetszeni kell néki azon rendelésnek is, ha más Megye adózóinak felsegéllése tekintetéből holnap többet kap. — Mi a’ szerkeztetés második állítását illeti, hogyr t. i. szám felül van az Országban a’ katonaság, még ebben sem lát sérelmet — mert kérdi áll e’ ezen kerületi állítás? ha áll akkoron részéről is sérelemnek esméri, minthogy'azonban a’ Kerületben semmi számvetés semmi calculus nem tétetett a’ dolgot illy bizonyosnak állítani nem meri — nem is látja azt egy Ország méltóságával megegyezőnek, hogy az minden számvetés nélkül csak goudolomra valamit ollyast állítson, mi különben a’ tettel meg nem egyez? \s ezeknél fogva a’ sérelmet illy' alakba el nem fogadja, nem pedig azért is, mert ha van panasz hogy valamelh' Megyének szám feletti katonasága van, ugyan annyi 3Iegye lészen, a’ melly nek a’ katonaság kivitele által könnyebbsége eszközöltetett — ’s ugyan azért annyi lesz a nyertes mind a vesztes fél, ez által pedig az Országra nézve semmi kárt nem háromolván — a’ sérelem kihagyására voksol. Bihar Vármegye 1-ső Követje: Rövideden kijelenti hogy magyar Országban a’törvényes számon felül 11 Ezrednél több katonaság légy en, mit ny ilván lehet látni a katonai Schematismusboi. — Az Elölülő: Biharnak feleletül megjegyzi, hogy csak a’ szokott számmal légyen Hazánkban a katonaság; hogy pedig ntfnet katonaság is légyen az Országban, az semmi Törvénybe meg nem ütközik, mert azt a’ 1< iő esztendei 8-dik Törvény is megengedi, a’ mi ellen tehát panasz nem is adatliatik elő. — Liptó Vármegye második Követe: Bihari Követ érintő, hiteles kutforrásra utalván, meüyből a' Törvény es szám felüli katonaságnak hazánkban való létezése ki világosodik, ugyan azért a' kerületi sérelmet pártolta — nem lehet azonban Trencsénnel egyr vélekedésben, ki a’ katonaság elosztásában a‘ portákat kívánja alapúi vétetni -— nem pedig azért mert ezen tárgy a Biztossági rendszerbe előfordulván arcul ott bővebben lehet intézkedni, nem pedig itt kivételkép eldönteni. — He nem áll Trencsénnek azon véleménye is, hogy ezt könnyű volna eszközölni, mert a’ gyakorlatba igen is nagy nehézségek gördülnek elő, a’ Szollá részéről .azt gondolja, hogy a’ katonaság elosztásába a’ deperditanak kelletik kuitsul vétetni, mert az bizonyos, hogy egy század lovasságnak tartása Liptő Vármegyében két annyi veszteséggel jár, mint Bács Vármegyében, ’s azért a’ katonaság elszállításában ft’ veszteségnek 58 *
