1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

334. ŰLfíS. 25. Juh'us.

Kassa városa Követe: hogy a’ vásári es piaczi taksák iránt 15-ik szám alatt előadott serelem alaptalan legyen, azt a’ szólló Követ már a’ 330-ik országos Ülésbe bővebben kimerítette, nem különben áll a’ dolog ezen szám alatt foglalt Bács Vármegyei sérelemre nézve is, és hogy ennek is helye nem lehet, azt már előtte Szólló Szabadka városának Követe helyesen kifejtette, kinek előadását a’ szólló Követ is egészen magáévá teszi, — ijem iz álhat az, a’ mi itt mondva volt, hogy tudniillik ezen sérelmet csak azért is újonnan felterjeszteni kelletik, mivel ez már 1827 és 1830. Országgyűlésekből felterjesztetett, mert ezen Országgyűlése organica lévén, mellynek kitűzött czélja a’rendszeres munkálatoknak felvétele, magából következik, hogy a’ műit Országgyűlésnek végzései ezen Országgyűlésnek semmi cinosurát nem szabhatnak, és hogy ezen sérelembe foglalt tárgyat, melly is a’ rendszeres munkálatok sorába tartozik, itten sérelem képen felterjeszteni nem lehet, hanem azt systhematice maga helyén elővenni kelletik — és azért a’ Szólió ezen sérelemnek itten való kihagyására Küldői részéről voksol. —

Soprony városa Követe: nem tagadhatja ugyan az Elölülőnek azon állítását, hogy ez a’ tárgy már a’ múlt Országgyűlésből O Felsége elejébe terjesztetett; de éppen azért ügy véli méltó jussal kívánhatják a’ városok, hogy csak úgy, esnem máskép terjesztessék fel mint akkor történt: az előadatokból, mellyeket ismételni nem akar világos , hogy a’ inűltkor ezen tárgynak elintézése a’ rendszeres munkálatokba tartozandónak lenni nyilván elismertetett, de a’ mostani szerkeztetésbe ez egyenesen ki van hagyva, a’múlt alkalomkor ügy terjesztetett fel a’ tárgy, mint a’ Vármegyéknek kivánatjok, most pedig úgy, mint országos sérelem — műltkor említés tétetett, hogy a’ városoknak jusait is fen akarják tartani a’ Rendek, most pedig arról nem csak szó sincs, sótt a’ dolog úgy adatik elő, mintha a’városok még büntetésre méltók volnának, — ezért fájdalmát (nyilván kijelenteni, és méltó panaszt tenni tellyes jusunk, kötelességünk is van. — Midőn a’ városok a’ kereskedés előmozdítására, és az adók, vevők biztosságára köz mértékeket behoztak, és ezen jótékony cze'lra több ezer forintnyi költséget tettek, midőn ugyan erre az intézetre Királyi helybenhagyást, és privilégiumokat nyertek, azon privilégiumok mellett kiszabott, mérsékelt taksát vettek, és azt már több mint száz esztendőknél fogva minden ellene telt panasz! nélkül békességesen gyakorolták, valóba nem gondolhatták soha, hogy ez most nekik országos sérelemnek sőtt bűnös tettnek fog tulajdonítatni. — A’ nemes Megyéknek nem lehet jusa, a! városnak mint nemesnek tulajdonát limitatio alá húzni, a’ limitatioról szólló törvények ide nem alkalmaztatok, és midőn a’ városok senkit arra nem kénszerítenek, hogy a’ köz mértékkel éljen, midőn minden embernek szabad maga tulajdon mérőjét használni, midőn a’ város csak attól kívánja a’ mérsékelt ’s ált sem hágott taksát, (legalább az ellen nem történt panasz) a’ ki önkényesen, és maga akaratjánál fogva a’ városi mértékkel él, ált nem láthatni, hol létezhetne itt országos sérelem, vagy még hűnös tett is, de azt sem lehetne ált látni, nemes ember mikép kívánhatná a’ városnak tulajdon és költséggel járó mértékkel ingyen, és minden fizetés nélkül élni. — Ezeknél fogva ha már a’ felterjesztésiül elállani nem akarnak a’ Rendek , legalább kívánja a’ Szólló a szerkeztetést az előbbeniek szerint változtatni. —

206