1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
330. országos ülés
330. LLfäS. 21. Julius. 103 Jurisdictiót gyakorolni látszasson, a város részéiről igazai fentartása végett, törvényes bizonyság rendeltetni szokott, sótt maga a’ Szólló is emlékezik ez előtt igen kevéssel a’ felől, hogy a’ Sáros Vármegye Küldöttségéhez csak ugyan ő vala egy alkalommal a’ város részéről törvényes bizonyságul kirendelve. — Kassa városa Követe: Esztergám Vármegye Követének az óvás eránt tett észrevételére azt jegyezte meg, hogy ő az ellenóvást itt kérdésbe hozni, 's arrul szóllani nem akar, annyit csak ugyan bizonyosnak állitván, hogy midőn ollyas valami adatik valaki által elő, a’ miről a’ Szólló részéről meg nem eggyezhet, ’s el nem fogadhat — a’ Szóllótul azon just megtagadni semmiképen nem lehet, hogy ezeránt törvényes óvást ne tehessen. — Többnyire Esztergami Követtel abba egy vélekedésbe vagyon, hogy e' jelen tárgy systhematica elintézése a’ kereskedési rendszeres munkálatra tartozik, és éppen azért előbbeni előaadása azon elvre alapítva volt, hogy mind addig miglen a’ nemesek jusai eránt a’ Királyi városokban törvényes rendelés nem tétetik, a’ város mostani szokásában meghagyattasson, és ezen sérelem itten elmellőztessen. — Fejér Vármegyének Követe az 1-ső rész, 9-ik czimje, 5-ik szakasza tartalmát ugyan előadta, de kérdi a’ Szólló, mért hagyott ki abbul azon legfőbb tekintetű szavakat: ;,intra terminos territoriorum suorum“ ha az abba foglalt nemesi szabadságnak semmi határa nem lenne, úgy abbul azt is következtetni lehetne, hogy a’ nemesnek a’ korcsmába ételt, és italt is ingyen adni kellene — a’ mit talán csak azon Vármegye Követe állítani nem fog. — Ugocsa Vármegye’ 1-ső Követe: Az 1-ső Rész 9-ik czimjének Kassa városa Követe által tett magyarázatját, alkotmány elleninek lenni tartja, — igaz ugyan, hogy azon szakaszba benne van intra terminos territoriorum suorum, de azon szakasznak két része lévén az első részbe foglaltatik a’ tulajdonnal való élés , ’s itt vannak a’ felhozott szavak, a másik rész szóll a’ fizetéstől való mentségről, ’s erre azon záradék nem alkalmaztatható, máskép a’vámfizetéstől is kiki csak a maga határán lenne felmentve. — Az Előlülő: Minthogy a’ 1850-ki végzés úgyis megállapitatott, de különben is minden dolognak be kelletik fejeztetni, a’ hasztalan és a’ tárgyhoz nem tartozó vitatásokkal felhagyatni kívánt. Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe: Mit Kassai Követ felhozott, hogy a* nemesek tantum intra ambitum territoriorum suorum libere utuntur, reraényli, hogy azt a’vámokra alkalmaztatni nem kívánja — mit Soprony városa Követe mondott, mintha a’ Szólló az állal, hogy a’ közös helyektől való taksáltatásokat a’ nemesekre törvényteleneknek lenni állította, a sajátsági just kivánta volna megsérteni, feleletül válaszolja, hogy o előtte minden tulajdon s így a» városé is szent légyen; azonba figyelmezteti a városi Követet arra, hogy a’tulajdonok közt légyenek ollyanok, mellyek törvény által, mások pedig, mellyek természet által légyenek eltiltva, — ezen két rendbeli tulajdonhoz pedig semmiképen nem tudja a’Szólló a’ piatzot erteni Aem az 1-so rendbelihez, mert a’ városiak egy törvényt sem tudnak felhozni, melly nékiek a’ piaczoktul a neme» ember taksáltalását megengedné, — de nem tudja a második rendezetű tulajdonok közé is számítani, mert semmi sincs ollyas a’ piaczon, mit a ^természet eltilthatott volna, azért előbbi véleményénél maradván, pártolja a* szerkeztctést. a *
