1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
330. országos ülés
IGO 330. ÜLÉS. 21. Julius. jelentenek, 1830-ba is ki volt jelentve — ’s minthogy ezen felolvasott sérelem által a Királyi városoknak se személyes, se pedig vagyonbeli jusaik nem veszedelmeztetnek, kívánná, hogy ezen tárgyal hagynának fel, minthogy a’ szerkeztetek raár úgy is helybe hagyatott. Kassa városa Követe: Abauj Vármegye Követének azon állítása ellen, mellyel 5 Kassa városának ezen vásár helypénznek nemesektől való megvétele szokását törvénytelennek kijelentette Küldői részéről ezennel ünnepélyesen óvást teszen, azt a Naplóba bététetni kérvén. — Egyéberánt azokhoz, mellyeket elébb előada, csak azt teszi hozzá, hogy ha csak ugyan Abauj Vármegyének ezen szokás törvénytelennek látszik, amit azonban a’ Szólló el nem esmérhet, ügy akkor, midőn azon Megye sérelmének pártfogására az Ország egyéb Megyeit circularis Levéllel felszóllította, tudván azt, hogy az illyen taksák Megyéjében több helyeken is a’ nemesektől szedetnek, méltán azt inkább várni tőle lehetett, hogy sérelmét nem csak Kassa városára egyedül szorítani, hanem azt a’ többi helyekre is, a’hol az illyen szokás divatban vagyon, kiterjeszteni fogja — miért azonban az nem lett légyen, a’ Szólló abba most béereszkedni nem akar. Bács Vármegye’ 1-ső Követe: Részéről halgatott volna, ha Szabadka városa Követének előadása nem figyelmeztette volna, azért Szabadka példáját követve, nehogy azáltala, és a’ városi Követek által felhozattakba megeggyezni látszasson — Gömör, Ugocsa, és Fejér Vármegyéknek Követeinek előadásaikhoz ragaszkodig. — Esztergáin Vármegye’ 2-ik Követe: Noha mind azokra, mellyeket Kassa városa mondott, ellen óvással felelni elégnek tartotta volna — azonba részéről még ezt sem látván szükségesnek, szinte nem szóllott volna, ha egy némelly elveket, mellyek a' nemzetet 100 esztendőbe visszavetnék — felhozatni nem hallott volna; — Ugyan is ha a’városok minden törvény nélkül vásár alkalmával a’ közös helyről taksákat vehetnek, mi gátolja, hogy Po’sony városa az utszákon (mellyek szinte közösek) való járás miatt taksákat ne vegyen? A’ Szóllónak véleménye szerint, ha valami a’ kereskedés virágzása leginkább megvánná, hogy ezen helyek nem csak a’ nemes, de nemteleneknek is minden taksák nélkül adassanak ki — ’s miután a’ városok világos törvényt felhozni nem tudnának azeránt, hogy a’ nemes tartozzon hasonló taksákat fizetni — ellenben pedig a’ 1-ae Q: értelménél fogva minden taksáktul felmentetnének, különben pedig a’ világos törvény elleni kiváltságok és privilégiumok tennék a’valódi sérelmet, ha a’ Királyi városoknak e’ részben privilégiumaik is volnának, azok mind a’ világos törvény elleniek, semmi erejűek nem lehetnek, ’s ezeknél fogva a’ szerkeztetést pártolja. — Fejér Vármegye’ 2-ik Követe: Szabadka városa Követének azon ellenvetésére, hogy a’ Szólló állal felállított elvbül azt a’ következést lehetne húzni hogy a’ nemes emberek még a’városok kebelében is helypénz fizetéssel sem tartoznának; az az egyenes felelete, hogy a’ Szólló az általa felhozott elv mellett most is áll, és még törvényeink a’ magok épségében fenállaui fognak, állani is fog, és hogy azon általa felállított elv világos fundamentalis törvényekben alapulva azt a’ következést huzza maga után , hogy a’ nemes ember mint nemes
