1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
329. országos ülés
134 329-dik C LES. 18. Julius. parancsolják. Ismét egyesülve visszament tehát a’ két Vármegyéknek Kiküldöttsége a' törvényes Biztossághoz, és azt, hogy egyesség köztök nem ezközöltethetett, bejelentvén, a’ fennforgó kérdés mind két rész által a’ Biztosság Ítélete alá bocsátatott. Csalhatatlan bizonysága ellen \s. Somogy Vármegye Képviselője által az orszáo-(!S Biztossághoz beadott, 's az 1830-dik esztendei Ország Gyűlése 20-dik ülésének sorjában találtató azon kinyilatkoztatása, mellynek elején az országos Biztosságnak törvényes Bíróságát világos szavakkal megesmervén, azon okokat, mellveknél fogva Siófoki helységet Megyéjéhez kapcsoltatni kéri, elószámláija; annak végén azomban azon esetre, ha a Bíróság Ítélete részére kedvező nem volna, tészen kifogást a’ Bíróság ellen. Hogy tehát Ns. Somogy Vármegye a’ Bíróság által kihallgatva volt, azt annak, a’ ki a' Bíróság által az Ország Gyűlésére beadott irományokat megolvasta, kétségbe hozni nem lehet. l)e nem is volt a’ fenforgó kérdésben 1 nelly szemmel látás, és egyszeri vizsgálat után könnyen elintéz tetett, bővebb meghallgatási a szükség. Minckelotte a Bíróság a dolog megítélésére egybcgvült volna a’ helység határát mind Ns. Somogy mind Ns. Veszprém Vármeg/e részénd személyesen megszemlélte, a’mint ennek mind két Vármegyék Kiküldöttségei szemmel látó tanúi voltak. — Legnagyobb tekintetet érdemlőnek látszik Ns.. Somo«y Vármegye részéről a’ Bíróság ellen tett azon kifogás, hogy ennek Elölülője, 'és tagjainak egy része Veszprém Vármegyeiek voltak, de vallyon mikor tétetett ezen kifogásakkor e’, midőn a* Bíróságnak Elölülője törvényes kötelességének teljesítésére általa kiszabott időhatárról Ns. Somogy Vármegyét hivatalosan tudósította, ’s a mikor ez nyomosán tétethetett volna,’s vallyon bévehetók eV Törvén vkezésnek akármelly nemében a Bíróság ellen még a magános személvek közt is tett, vagy teendő ollyan kifogások, mellyek a Bíróság Ítélete alá bocsátvána pert. a’ kifogásnak erejét az ítélet hozása utáni időre 's csak azon esetre terjesztik ki. ha az Ítélet a kifogást tevőnek részére nem kedvező - Állítatik továbbá Ns. Somogy Vármegye részéről: hogy az 1830-dik esztendei Biztosság kimenetelére nem más adott alkalmatosságot, hanem a N. Veszprémi Káptalannak mint földes uraságnak e' dologban Ns. Veszprém Vármegyéhez először tett folyamodása, mellyre következett A eszprtm A <umegyenek a Biztosság Elölülőjéhez ön Eó Ispányához jelentése. Minő kútfőből \ agy adatokból mentetett légyen ezen előadás, azt a’ Szálló ki nem találhatja, mert Hlyen folyamodásnak sem A ármegyréjéuck jegyző könyvében, sem a Biztosság irományai közt semmi nyoma nem találtatik, sőt ellenkezőt mutat a’ A eszprémi ÍNs. Káptalannak az Országos Biztossághoz az Ítélet hozás alkalmatosságával annak fel szállítására beadott azon nyilatkoztatása, hogy a két Ns. Arárniegy ék eránt ö egy forma bizodalommal viseltetvén, részéről mindegynek tartja, akár akár másik A ármegy éhez csatoltasson az egész helyrség, ’s csupán administrationalis tekintetből gondolja hasznosabbnak a’lakosokra nézve,ha Siófok Veszprém A’ármegyéhez fog csatoltatni. — Hasonló nagy tekintetű oknak látszik Ns. Somogy A’ármegye részére azon állítás, hogy a’ végrehajtás tökélletlen, meg nem történt, és az adó Ns. Somogy Vármegyéről le nem vétetett. Ezen okkal Ns. Somogy A armegye csak azon esetben védelmezhetné magát, ha akáregy es személy eknek, akár Törvényhatóságoknak a törvényes Ítéletek eránt való engedetlenség törvényes védelmid szolgálhatna. A ilágosan mutatják a Biztosság által az Ország Gyűlésére beadott irományok, hogy Ns. Somogy Aármegye a’ végrehajtásra kiküldött egyik Bíró által annak idejéről tudósítatott, kinek ugyan ó el nem fogadó válaszát küldvén, a’ vég
