1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
327. országos ülés
327. ÜLÉS. 16. Julius. 109 felterjeszteni ez a’ kettő pedig nem egyet tesz. — Végre a’ Szolid is azt tartja, hogy a’ magyar nyelv tudása csak arra nézve legyen szükséges ki az Indigenatusért maga folyamodik. — Mert ha érdemeiért tiszteltetik meg, akkor nem kell tudakozni a’ magyar nyelv tudását tőlle. — Megjegyzette erre az Elölülő, amint felyebb is eleibe terjesztette a’Ka* roknak és Rendeknek, hogy még a' törvények, ’s törvényes szokás fenállanak, addig O Felsége mindég adhat Indigenáknak Diplomát. Honth Vármegye’ 1-ső Követe úgy vélekedett, bogy jusa vagyon ugyan a’ Felségnek Indigenákat nevezni, de Diplomát azoknak még sem adhat, mert így minekclőtte inarticuláltatnának, bitolhatnák a’nemesi just. Mellyre az Előlülő megjegyzette, bogy a’ nemesi jusokkal való élhetésre mindég megkivántatott az Inarticulatio, és így Ilonth Vármegye Követének a’ bitorlástól származtatott argumentuma nem áll. — Bihar Vármegye’ 1-ső Követe pártolta Ilonth Vármegyének kívánságát, ami pedig a’ Borsodit illeti, a felől azt tartja, hogy az a’ kerületi Illésben is kihagyattatott. Vass Vármegye’2-ik Követe mint kerületbeli Jegyző erre azt feleié, bogy a’ kerületi szerkeztetés kerületi Ülésben authenticáltatván, az úgy van kinyomtatva, amint aulhenticáltatott, egyéberánt a’mi a’ Borsodi kívánságot illeti, megeggyez benne, hogy az innet kimaradjon. — Szala Vármegye’ 1-ső Követe azt tartotta, hogy nem vevŐdik itt kérdésbe a’ kerületi szerkeztetés authentiája, hanem csak arról van a’ szó, mit akarnak a’ Karok és Rendek most országos Ülésbe állapítani, ’s ha a’ többség nem pártolja Borsod Vármegye kívánságát, akkor azkihagyattatik. — Pártolták még a’ Honthi indítványt Győr, Arad 1-ső, Somogy, Komárom és Zemplén Vármegyék 2-ik Követei; ellenben Po’sony Vármegye’ 2-ik Követe a’Borsodi kívánságra nézve egészen egy értelembe volt Ungh Vármegye Követével, azt tartotta, hogy az a’ Karok és Rendek jusainak megszorítását vonná maga után. Borsod Vármegye’ 2-ik Követe erre azt feleié: a’Po’sony Vármegyei Követnek azon előadása, hogy mikor valaki Indigenatusságért folyamodik a’Diaetához érdemei vizsgáltassanak meg, hogy elégségesek e azok? vagy nem? mar tehát ha a’ Fejedelem előre Diplomát ád valakinek, ’s így előre megesmeri annak érdemei valóságát, bajos többé arról beszélgetni a’ Diaetán, hogy van e’ elég érdeme a’ folyamodónak, vagy nincs ? s így a Diaetalis tanácskozások, és végzések tellyes szabadsaga van korlátolva, minden ílljes állapotot pedig sokkal jobb kikerülni, mint benne megegyezni. — Az Előlülő erre csak azt jegyezte meg, hogy Borsod Vármegye Követének állítása nem áll, mert vágynak példák reá, bogy azok, kik ü k elsege áltál Indigenáknak kincveztettek, mindjárt nem inarticulaltattak, ujjabban is íelszóllította tehát a’ Karokat és Rendeket, hogy ezen a’ nyilvánságos törvényekkel is ellenkező kivánságot. hagyják ki, — mellyre a Karok és Rendek többsége hajolván, az ki is hagyattatott. Jegyző-Könyv Xl-ik Darab. 28
