1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
327. országos ülés
327. ÍLÉ8. 1(». Juliim. 107 közben megszüntetett is a’ sorelem, meg is fel kell terjeszteni, hogy ide az Ország Rendjeihez is jöjjön Resolutio. A’ többség ezen pontra a’ szerkeztetek szerint meghagyta, hasonlóképen a’ t g-ik pontot is. Olvastatván a’ 2-ik pont, llorvát Ország 2-ik Követe azt kivárna, hogy minthogy llorvát Ország is kívánja a Pe'csi Püspök által tett fundatiot iüarticuláltatni, llorvát Ország is megemlítessék azon V ármegyék sorában, mellyek az inarticulatiot indítványba hozták, ezt kívánta Zólyom Vármegye 2űk Követe is. Ellenben Szabolcs és Szepes Vármegyék l-ső Követei feleslegesnek tartván az illyes megkülönböztetést, minthogy minden Vármegyék kívánják az inarticulatiot. A’ többség úgy módosította ezen pontot, hogy némelly Vármegyék Követei által utasításoknál fogva inditváoyba tétetvén, mindnyájan elfogadták azt, melly módosításnak a’ szerkeztetekbe való bététele az ítélő mesterre bizattatott. A’ 21-ik pontra Arad Varmegye’ l-ső Követe: kívánt a’ szerkeztetekben arról említést tétetni, hogy a’ Karloviczi Érsek azon summa pénzről, melly erre a’ végre felvigyázatja alatt vagyon, számadásait minden esztendőben a’ Helytartó Tanácsnak mutassa bé. Ellenben Ungh Vármegyei Követ Bernálh ’Sigtnond úgy vélekedett, hogy ha azon pénz egyes emberek ajánlása, akkor nem lehet az Érseket számadásra vonni. Az Aradi l-ső Követe erre azt feleli, hogy rekzszerint eg gyes személyek ajánlásából, részszerint a’ Püspökök massájából gyűlt az a’ pénz. Zala Vármegye’ l-ső Követe azt tartotta, hogy nem ezen helyre volt az Aradi indítvány, mert minden vallásbelieknek vágynak privat fundatioik, k ezeket csak úgy lehet publica prpvisio alá venni, ha a’ Publicum azt is magára válalja, hogy a’ mi hijja lenne a’ szükségnek, azt kipótolja. Miután Az Előlülő felszóllítván a’ Karokat és Rendeket, hogy mintsem illyen kérdések vitatásába mennyének, jobb lenne a’ szerkeztetést úgy meghagyni, mint feltétetett, a’ többség ezen javallatot elfogadta. A’ 22-ik pontra: Arad Vármegye’ l-ső Követe előadta, hogy a’ szerkeztetekből kimaradott Megyéjének azon kívánsága, hogy magyar betűkkel nyomtatódjon a Kalendariom, mellynél fogva kérte is annak megemlítését. Bihar Vármegye’ l-ső Követe úgy vélekedett, hogy még annak, hogy magyar betűvel nyomtatódik a’ görög Kalendariom nem sok sikere lesz, hanem azt kell béiktattni, hogy egészen magyar nyelven szerkeztessen. Zólyom Vármegye’ 2-ik Követe azt tartotta, hogy szükséges ezen tárgyban az ó hitűek kihalgatása; ellenben Ungh Vármegyei Követ Bernáth ’Sigmond azt éppen nem tartván szükségesnek , mert a’ törvényhozás ezen csak politicai tekintetet érdemlő tárgyról végezhet. Po’sony és Győr Vármegyék l-ső Követei előadására a’ többség úgy meghagyta ezen pontot, amint szerkeztetve vagyon. A’ 23-ik pont meghagyatlatott. , 27 *