1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
271. országos ülés
/6 27t-ilik ÍLKS. 30. Decernb. zandó törvényeket, tekintsünk földi állásunk mostani létére, jobbágyink mostani pallérozására, és nem fogunk tsalatkozhatui, mert helyzetünk, és körülményink állapota a’ legvilágosabb utat jelelendi ki, — úgy hogy tsak szemeinket kell felnyitnunk . ha látni akarjuk, hogy ezt a Törvényt, úgy a mint javaltatik, pusztán elfogadni, egy olly kést adunk jobbágyink kezeikbe, mellyel nem tsak magok magokat sérteni, de a’ többi polgárokat öszve kötő lántzokat széjjel vágni fogják. — A’ Szálló kivonási rendeletnek soha barátja nem volt, és ezt annyival veszedelmesebbnek tartja, a’ midőn sem a’ törvényes biró, sem a’ kivett esetek, sem a’ jobbágynak polgártársaihoz való helyezete, elhatározva vagyon, és borzasztó érzéssel tekint a’ jövendőbe, ha ezen Törvénynek paizsa alatt a’ köz bátorságot fentartani kellene. így tehát szive sugallásáí, esze tanátsát, Küldői utasítását követvén ezen Czikkelyt el nem fogadja. Szabolcs Vármegye 1-ső Követe előadta: hogy igen fekete epés etsettel festette Szepes Ygye Követe ezen 8-dik Czik., mellyrc a’ Szólló azt érdemesnek egyátáljában nem tartja: ha olvassuk a’ K. K. Választ, mellynek elfogadására szavazott Szepes Követe, azt tartja: ut quisque subditorum contra omne arbitrium tuta in rebus et persona debita perfruatur securitate, 's a’ többi eo omnes curas semper direxisse Suam Majestatem etc. ideo etc. ezen szavaiból a’ K. K. Válasznak nem lehet mást kihúzni, mint hogy maga a’ Felség is a’ köz boldogságra tzélzó intézetekkel egyezőnek elesméri ezen Törvény javallatot, ’s nem kivált egyebet mint annak halasztását, ha ez olly rossz elveket, és intézeteket foglalna magában, nem halasztatni tsak, de mind a 9 Operatumból ki küszöböltetni kivántatott volna, s azon többségnek, melly itt a halasztást kívánja, anathömához hasonló voksal talán említését is kárhoztatni könnyű lett volna. De a’ Szólló megválj ja Magyar Diétán halaszgatni valamit, veszedelmesnek tart, mert úgy vette észre eddig, hogy a’ számosabb fél, a’ hol ellen-argumentummal az ügyet kivívni nem lehet, ezen hallogatás köpönyegével kívánja burkolni a' legszebb feladásokat, melly által a’ még ugyan ki nem vész egészen, de még is maga a’dolog veszt érdemében. Szabolts Vármegye Rendei az 5. és?, szerentsétlenül bukott Törv. Czik. elveinek baráttyai ezen 8-iknak is pártolásába megegyeztek,— ’s a’ Szólló nevekben minden félelem, tartózkodás, Constitutio sértés nélkül itt, és mindenütt mint az emberiség jusainak igazságos elveit pártolja. Szerem Vármegye 1-ső Követe bátran állítja maga felől, hogy mind ar személyes, mind pedig a’ vagyonbcli bátorságnak olly barátja, mint akárki, és hogy maga helyén nem fog hátra maradni attól, a’ mit az emberiség, és jobb érzés megkíván, a mi mindazáltal a’ 8-dik Törvény Czikkelyt illeti: azt valamint eddig, úgy most sem találja ide valónak, és pedig most annál kevesebbé, minthogy az^ui esetek, mellyek a’ jobbágy személyes, és vagyonbeli bátorságát az úrbéri szempontból érinthetik, a’ 7-ik T. Czikkely 5-ik §-sában tökélletesen kimerítve vannak, és eligazítva. Nyitra Vármegye 1-ső, Posony Vármegye 2-dik ésKorpona Városa Követei a’ kerületei szerkeztetést fogadták el. Beregh Vármegye 1-ső Követe kijelentette: valamint egy részről el nem esmérheti: hogy hazánkban, következésképen Megyéjében is az önkényes büntetések mint törvényesítve gyakoroltatnának, — úgy más részről azt sem tartja, bog}’ a’ kérdéses 8-dik Articulusnak az Urbáriumból való kihagyása legalisálná.
