1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
209. ÜLÉS. II. Dec. 5 nemesség, nem fogjuk tudni azt többé egyéb adózástól is megmenteni. —. Mindezeknél fogva a’ Szólló utasítása következésében is az Úri Székeket egész kiterjedésében pártolja. — Vas Vármegye’ 2-ik Követe előadta: a’ tárgy mind a’ Vitatásokban, mind pedig a’ kölcsönös izenetekben bőven ki lévén merítve, azon okokra, mellveket a’ Fő Rendek az Úri Szék egész kiterjedésében leendő további megtartásának védelmére felhoztak, ugyan azon vitatásokban, és izenetekben eléggé meg volt felelve, és ha minden többé okok elmaradtak volna is a’ KK. és RR. izenetében felállított thesis eléggé, és czáfolhatatlanúl volna védve azon változhatatlan igazságban gyökerezett egyszerű, de fo okkal, hogy saját ügyében bíró senki nem lehet; ez valóban a’ KK. és RR. állításának legközelebbi oka, és leghathatósabb támasza, ez olly czáfolhatatlan igazság, a’ mellynek tekintete sokkal magasabb, hogy sem annak mind azon okokat, mellyeket az Elölülő, és a’Fő Rendek felhoztak, ha egyébaránt állanának is alávetni ne kellene. — Trencsén Vármegye Követe az olcsó, és szapora igazság kiszolgáltatásánál fogva kívánja az Úri Székeket eddigi kiterjedésekben továbbra is fen tartani; valljon nem volna e’ nevetséges, ha két perlekedők közül a’ közöttük fenforgó contractusára nézve egyik a’ másiknak igen olcsó, és szapora ítéletet ajánlana, csak azt engedné a’ másik, hogy a’ fenforgó íigyőt ő ítélhesse el. — Ez az Úri Szék állása a’ maga meztelenségében, midőn a’ földes úr saját érdekében ítél, csak az a’ kiilömbség van a’ felhozott példa, és a’ Fő Rendek által pártolt Úri Széki Törvény között, hogy midőn a’ perlekedők egyik a’ másiknak illy furcsa comproniissumot ajánlana, ez mivel a’ másik elvethetné csupán nevetséges volna, de midőn illyen tekintetekkel az örök igazság ellen Törvényt akarunk motiválni, midőn a’ Törvényhozás azt mondaná, haliad e’jobbágyság! minden panaszokban, mellyct tea’földes urad ellen, vagy az te ellened teend, tulajdon Alperes vagy Felperes társad földes urad lesz Rírád, csak azért, hogy olcsó, és szapora ítéletet nyerhess, — ez valóban több mint nevetséges, több mint igazságtalan, ez keserű gúny volna. — Maga a’ Fő Rendek izenetje mutatja, milly rósz terrénumon állanak ők, mert minekniánna számos izenetjeikben még csak egy színes ellenvetést sem valának képesek a’ KK. és RR. mellett harezoló köz igazság ellen felhozni: most csupán azt mondani, hogy ezen igazságtól némi részben a’ KK. és RR. is eltértek, semmi argumentum, sőtt evvel csak az állítások gyengeségét árulják el. — Ugyan is mit mondanak a' Fő Rendek mostani izenetjekben ? azt hogy a’ KK. és RR. ezen 7-ik Törvény Czikkely 3-ik szakaszában már magok az úrbéri tartozásokra nézve a’ földes urat saját érdékében bírósággal ruházták fel, — azt továbbá, hogy a’ KK. és RR. szinte ezen 7-ik Czikkely 5-ik szakaszának a’ •/. pontjában a’ kártétel esetében a’ kárpótlás megvételét a’ földes urra bízták. Ellenkeznek e’ ezen rendelések a’ megállapított fő igazsággal, és volt e’ a’ KK. és Rendeknek elég indító okok ezen esetekben a’ fő igazságtól eltérni: a Szólló bővebben nem vizsgálja. — A mi azonban az o-ik szakasznak a’;/, pontját illeti, a’ hol rendeltetik, hogy a’jobbágyok által tett kár részre hajlás nélküli személyek által, a’ helybeli Elöljárók béfolyásával megbecsültetvén, annak megtérítését a’ földes úr végrehajtással is eszközölje: itt kétségen kívül az ítéletet inkább a’ kár becsülök hozzák mint a’ földes úr, a’ ki az ítéletnek csupán végrehajtását eszközli. A’3-ik szakaszban az úrbéri tartozásokat tárgyazó rendelkezésre nézve pedig bizonyos, hogy az úrbéri tartozások fő részét az úri szolgálat tévén, midón a’jobbágyok Jegyző-Könyv X-ik Darab. 2
