1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
271. országos ülés
271. ÜLÉS. ,10. Dee. 4Í káros homályt szók maga után lnízni, mert más elvekkel is öszve kevertetvén többféle vitatásoknak okul szolgálhatnak, — legbiztosabb tehát azon alap elveknek eredetet előadni, melly kinek kinek elegendő okul szolgálhat arra, hogy annak valóságáról meggyözettessek, ha különben elfogultság hálójával értelmét hurkolni nem akarja. — Ugyan is midőn egy polgári társaság eredeti képpen Öszve áll, első feltétele, hogy az illető részvevők némelly természeti szabadságaikról lemondván , ezek eránt való cselekvő tehetségeiket a’ közös Törvénynek rendszabási alá eresszék, és engedjék, melly ebbeli szabadságok lemondásáért viszont a társaságtól azon pótlást nyerik, hogy a’ fenn álló Törvényeknek szentsége és szoros megtartása által akár kinek is önkénye ellen a’ társaság őket tökéllctes biztosságba tegye, és állandóan abba megtartsa, — ez azon elv, mellyen minden társaságnak alapulni kell, különben az a’ fő czélját, az az személy és vagyon bátorságot soha sem képes elérni, és ime ez, esnem több foglaltatik a jelen kérdés alatt lévő 8-ik Tőre. Czikkelyben, mellyhez a’Szólló bátran még azt teszi hozzá, hogy a’ melly polgári társaságban ezen alap elv nem divatoz, az nem czélerányos polgári társaság, hanem egy olly nép tömeg, melly inkább valamelly önkénynek vas pálezája alatt szenvedvén vonagláshoz hasonló nyomorult pihegése't, de nem polgári illő szabadsággal való életét folytatja. Hogy ezen állítása a’ Szóllónak a’ valósággal egyez, mutatja a’ világnak mint az őt részeiben fenálló csinosodásban előhaladt polgári társaságok mivolta, mert nézzük bár Albion szigetétől Kárpáth bérezéig, Közép tenger partjaitól a’Jegesség ormáig, vagy ha más világrészeit tekintjük Hudson öblétől, Magelláni szorosságig, vagy Kelet India, új Hollandia, akár Afrikának azon csekély részeit, hol polgári társaságok még csak serdülésben vannak: tapasztalni fogjuk, hogy első alapja minden polgári alkotmánynak ezen kérdést nem szenvedő igazságos elven fundálva vagyon, és csak erre alapítva fejlődhetett és fejlődik azon szorgalom, iparkodás, hazai szeretet és mind azon polgári erények, mellyek olly nagy erőt és tekintetet adnak a’ csinosodásban elóhaladott nemzeteknek, azoknak erányában, kik azt durva önkénynek kormányzása alatt nyögnek , — tapasztalhatja azoknál kiki, hogy a’ leg mérséklettebb éghajlat és leg termékenyebb földeken nyomorúság, szegénység, butaság, hazai szeretetet nem östnérő inger ezen csorda népeket a’ csinosodásnak leg alsóbb pólezán mint egy bilincsbe tartják: ezek kozta’ restség, álnokság, lopás és gyilkolás szenyes vétkei magokat befészkelvén, káros következéseivel büntetik a társaság részvevőit, töltik a’lömlöczöket, esnem a’ költsönös jóllét tekintetéből, vagya’ bűnnek tulajdon ocsmánsága miatt, hanem csupán az önkény által szabandó büntetések félelme miatt, mellyet azonban hasonló erkölcstelen űröktől sokszor bár hízelkedő tettekkel elhárítani képesek. — Tagadhatatlan ezek szerént, hogy a’ társaság boldog kifejlésére, és a Szólló által előhozott szomorú eseteknek elhárítására, a’ kérdéses alap állítás elkerülhetetlen szükséges. így voltak a’ KK. és RR. akkor is meggyőződve midőn ezen 3-ik úrbéri T. Czikkelyt Országos végzések szerént U Ielségenek felterjesztették: és ime minő választ nyertek arra. A’Királyi Válasz a’ 8-ik Törv. Czikkelyre azt mondja: Suam Majestatem Sacratissimam eo curas semper direxisse, et in futurum quoque directuram esse, ut rusticorum classis non solum in sua erga Dominos terrestres correlatione, sed VI*
