1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
318. országos ülés
46G 318t I LÉS. 22. Junius. legelték, méltán mondhatá, midőn ezt valaki helyben hagya, fentebbi kijelentését, mihez most is ragaszkodik, ’s mellette megmarad. Bihar Vármegye’ 1-ső Követe: Barsi Követ előadását szabadosnak mondani nem egyéb, mint egy olly beszédet, mellynek érdeme a’ Királyi Tábla ítéletétől függ kárhoztatni — ez úttal tehát ezen nyilatkozásával az Előlülő egy személyre Ítéletet, másra pedig kárhoztatást mondott ki. Noha azt jelentette az Előlülő, hogy ez az ő egyes véleménye, de nehéznek látja elválasztását a’ Királyi Tábla Elölülőjének az Ország Gyűlési Karok és Rendek Táblája Elölülőjétől és a’ Szólló a’ Barsi Követnek kárhoztatásában látja Báró Vesselényi perében való Ítéletet is. A’ Barsi Követ előadását szabadosnak lenni nem esméri, tetszik e’az a’ Kormánynak vagy sem, az a’ Szolidnak mind egy, azt jól tudván, hogy ő tisztelettel tartozik a’ Kormánynak, de azt meg sem is tagadja, azért azonban, hogy a’ Kormány vagy a’Romai Pápa csalhatatlanságát nem hiszi, véleménye nem szabados. Noha Esztergami Követ a’ Bihari Követ szavait kétségbe nem veszi — előladása még is ellenkezőre utal ám a’ Szólló azt sem bánya, és nem kívánja magát legitimálni Esztergami Követ előtt, mert ez által Küldőinek , de Követi ön állásának is derogálna, annyi e’ részben igaz marad, hogy a’ Királyi Ügyvéd Biharba is tanukat vallatott, úgy és a’kép mint Szalhmárba, Megyéje tehát azonkép adhatta utasítását mint Szathmár. A’ szóllás szabadság az alkotmányos Ország orgánuma, ’s a’ nélkül a’ nemzet nem lehet. Mert ha van Ország, hol szabadon szóllani nem lehet, és szabad sajtó sincsen, ott felesleges a’ szabad gondolkozás is, mivel szabadon szóllani nem lehet; de írni sem, minek tehát a’ szabad gondolkodás? és innen látszik, hogy a’ természetnek azon fő ajándéka, melly az embereket az állatoktól megkülönbözteti, egyszer’smind az embernek leg nagyobb kárára is válhatik, mert ha valaki szabadon szóll, mindég félni és rettegni kelletik néki, hogy bizonytalan ’s nem vélt időben és helyen lecsapják a’ nyakát. Mi volt czélja ezen lépéssel a’ Kormánynak? azt kiki első tekintetbe által láthatja, azonban a’ mostani század lelke nem az embereket, de az elveket riadozza, ’s erre maga a’ Kormány adott első alkalmat, midőn 1830-ban a’ rendszeres munkákat kinyomtattatván ez által az elme súrlódásnak tágas mezőt nyitott, hogy pedig a’ rendszeres munkákhoz hozzá szóllani mindenkinek jusa légyen, azt ismét maga a’ Kormány 1824, midőn a’ Megyei Tiszt ujjiló Szék eránt azt mondá, hogy minden egyesnek szabad voksa légyen, ’s erre nézve tehát csak azt mondhatja a’ Szólló: ha tetszett valami egyszer, tessen az másszor is, ő részéről az izenetre voksol. Szepesi 2-ik Követ: előtte szólló Követnek előadását egy áltáljában magáévá nem teheti, ’s a’Törvények értelmébe meg sem engedheti, hogy a’ Királyi Személynek mint Királyi Tábla Elnöke el ne választódjon ezen Tábla Elnökéjétől, mert amaz a’ Törvények szigorú értelme szerint ítélni köteles, emez pedig a’ Karokkal és Rendekkel együtt a’ Törvények érdekéről tanácskozik. — Mi pedig Bars Vármegye Követének kérdésbe vett szavait illeti, ezen előadása megmutatta, hogy maga a’perbe fogás az actio egyedül a’ szállási szabadságot, nem korlátozza, hogy ótet. ennek korlátlan gyakorlásában nem gátolja, és így tulajdon tette által e’ jelen Felírásnak szükségtelenségét bebizonyította. Beregh Vármegye’ 1-ső Követe: Bihar Vármegye által szinte Küldői is felszóllítatván, mind ez ideig e’ részben utasítást nem adtak, ’s ebből a’ Szólló
