1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
317. országos ülés
317. ÍJ LES. 15. Juu tus. 143 dik a’ Törvényben), a’ lesz belőlle, hogy addig inig a’ per útján clintéztetik a’le. gelŐ kiszakasztása dolga, a’ földes úr, a’ jobbágy földjein szabadon fog legeltettni, és ez a’jobbágyoknak nagy kárával fog megtörténni. Megjegyzeite erre Gömör Vármegye 1-ső Követe: hogy az eddig történt regulatiok két félék, vagy ollyanok, hol a’ földekkel, rétekkel a’ legelők is külön hasítattak, vagy pedig hol a’ földes űr majorsága az úrbéri állományoktul választatott csak külön, a’ nélkül hogy a’ legelő tekintetbe vétetett volna, közre maradván. — Mi illeti az első regulatiokat, ezekről szólni szükségtelen, mert az új úrbéri Törvény Czikkelyek szerint, ezek továbbá is fekvésében meghagyat, tatnak. De A’ 2-ik rendbeli regulatiokra nézve Soprony Vármegye Követének javallatát elfogadni nem lehet, mert ha olly helyekre nézve, hol a’ regulatiok a’ legelőre való tekintet nélkül hozattak bé, olly rendelés tétetne, hogy az Uraság a’ maga földjén egyedül legelhesse marháit, ’s viszont a’ jobbágyság is egyedid az úrbéri állományaira szorítasson, vagy az egyik, vagy a’ másik, vagy mind a’ két fél bizonyosan kárt, még pedig másolhatatlanul szenvedne, mert ha p. o. a’ földes urnák nedves és lapos jó ugar rétjei lennének, ’s többire juh tartásbúi állana marhabeli gazdasága, a’ jobbágyságnak pedig szárazabb ugar rétek jutottak volna, mind a’ két fél vesztene, mert a’juh nem legeltethetvén nedves lapályos réteken, a’ jobbágyság pedig azokbul örökre már ki lévén zárva, ámbátor éppen ezen uraság rétjeiből tétetett eddig a’ jobbágyok vonó marháik számára a’nyári tilalmas, az ezen réten való legelőket sem az uraság illendően nem használhatná, sem pedig a’ jobbágyság, melly utóbbi még ezen felül a’ szárazabb rétjeire szoríttatván, olly nyári tilalmas lenne kéntelen tenni, mellynek száraz volta miatt a’ nyári aszajban éppen semmi hasznát nem vehetné. — Szükséges tehát az olly helyeket, hol a’legelők tekintetbe nem vétettek, a’ pascuum segregatioja alkalmával a’ földeken ’s réteken való legelőket is tekintetben venni, addig pedig az eddigi közös használatot fentartani. — Szala Vármegye’ 1-ső Követe azt állította, hogy egy új elvet hallott itt előadatni Gömör Vármegye Követe által, miről a’ KK. és IÍR. az egész úrbéri tárgy felett való tanácskozások alatt nem is gondolkoztak, tudniillik, hogy mivel a’ földes úr a’jó legelőt egyszer magáévá tehette, meg kell azt nála hagyni, ezt el nem fogadhatja, mert a’ Törvényben éppen ellenkező elv van kimondva, t. i. hogy' mind a’ jobbágy, mind a’földes úr csak a’ magáén legeltethessen, ’s most tehát az a’kérdés, mikor jöjjön ez az elv divatba? felelet mindjárt mihelyt lehet, káros is volna ezt hosszas per útjára halasztani, mert addig a’ jobbágyok mindég vallanák a’ kárt, nem élhetnének a’ magokéval úgy a’ mint illik, még a’ perbe' nem végeztetne. — A’ szólló Követ a’ jelen Törvényt mindég így értette, és e’ szerint nem is tartaná szükségesnek a’ Soprony Vármegyei Követ által javallott pótolékot betétetni, de mihelyt találkozik valaki, a’ ki ellenkező értelemben vagyon, akkor szükséges, hogy a’ Törvény felvilágosíttasson. — Az Elölülő erre azt felelte: hogyr minekutánna ezen tárgy felett nem csak az érdemre, hanem a’ szerkeztetekre nézve is megvagyon az egyesség, most midőn csak authenticate végett olvastatnak fel a’ Törvény Czikkelyek, nem lehet ebben változtatást tenni, annyival is inkább, hogy Soprony A ármegye Követe csak egyes esetből következteti javallott pótolékját, eggycs esetet pedig Tör. 111* * i* l
