1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
313. országos ülés
3í3-dik ÜLÉS 5. Junuts. 415 na az ő hite az, hogy a’ boltbéli jns a’ földes úri igazak közé tartozik, mellyel a Tekintetes KK. és RK. e’jelen §-us elején magok is világosan kimondottak, de a' K. K. Válasz is annak jegyzett meg, az volt a' boltok eránt meggyőződése, tekintvén mindég a’ tulajdonnak sérthetetlenségét, melly a' Törvényhozásnak is legfőbb kötelességei közé tartozik, hogv a’ boltok cránti úri igazaknak továbbá is maga valóságában felállani kelletik; úgy ez alkalommal ’s egyenesen arra szavaz, de minekutánna tapasztalja, hogy a’ többség által ezen kívánat kivívásától elüttetett, mind a' mellett kéntelen e’ jelen tanácskozás alatt lévő ízenet szerkeztetés két pontjaira nézve észrevételeit elő adni. Az első a' tanácskozás alatt lévő J-só pontnak azon részét érdekli, a' hol az mondatik: „hogy ha a' bolt nyiíhatás helybéli lakossággal nem biró idegennek adatnék bérbe’s a’t.“ részemről az „idegennek", szót kihagyatni kívánom, mert az bal magy arázatokra adhatna alkalmat, és oda könnyen érthető, hogy a’ helybéli cseléd, ha bár nagy vagy a* Községre nézve veszedelmes kicsapongásokról vétkes is, mivel respective nem idegen lévén, boltot bérelhet, holott inkább a’ helységből elmozdítandó volna; hogy tehát a Törvény világos, és félre magyarázható ne lehessen, kívánja az „idegennek“ szót kihagyatni. A’ második észrevétele a' 2-dik pont azon részét illeti, a hol az mondatik. hogy a’ boltbéli jus eddig sem Törvény, sem a’ közönséges gyakorlat által földes uri jusok közé nem számíttatott, ezen kitételnek v alamint ekkoráig úgy most is részéről ünnepélyesen ellene mond a Partis 1-mae titulus 9-us 5. §. ezen világos szavai: „quod justis eorum juribus et omnibus proventibus intra terminos territoriorum suorum adjacentibus liberam semper prout volunt fruendi habent potestatem“ eléggé megfelelnek a’ felyebbi kitételnek, és ő azt tartja, hogy minden azon jusok és igazak , mellyek a’ jobbágyoknak első befogadások alkalmával a’ földes urak által világos kitétel mellett által nem engedtettek, azok egyedül a’ földes urat illetik, és ha csak azok a’jusok, és igazak, mellyek a’ törvények sorában világosan kitéve, és megnevezv e vannak, volnának uri igazak, akkor az uri jusok igen szűk korlátok közé lennének szorítv a, elég v ilágos a' fentérintett első rész 9-ik czimje 5-ik §-sa. mert az áltáljában szóll, egyet sem említvén minden uri jusokról De különben is a’ Tekintetes KK. és RR. az egész úrbéri tanácskozások lefolyta alatt, azt a’ fő elvet alapították meg, és követték, hogy a’ jobbágyoknak sorsa rosszabb karba, mint a’ mellyben volt, ne tétessék, sót inkább még az uri igazak korlátolásával is igyekeztek azoknak sorsát felsegélleni, mellynek példái eléggé kitűnők az úrbéri Törvény Czikkelyekból, hogy állhatna tehát ezen elv i ha az általa kérdésbe vett kitétel meghagyatna, és miképpen volna megegyeztethetó, ez által valójában a’ Törv ényhozásra homály hárítatna, hogy mind a’ mellett, hogy a’jobbágyokon segíteni akartunk, és még a’ tulajdon igazaink korlátolásával is segítettünk. most egy új just, melly a' szerkeztetés szerint sem Törvényben, sem gyakorlatban eddig nem divatozott, állapítottunk meg, erről akár ki is igazsággal azt mondhatná, a’ mit a’ bárány dézsmában, csirke, tojás adásban engedtünk, most más szín és köpönyeg alatt azt egy részben visszahúzni akarjuk, egy eddig el nem esmért földes uri igazat felállítván, ezen két tekinteteknél fogva a’ kérdésbe vett kitételt az Izenetból kihagyatni kívánja. Bars Vármegyének U-dik Követe előadja, mi szerint újabban érkezett utasításában meg van határozva, hogy a’ Kjr. Választ pártolja, mivel azonban a' Kirá-101 *
