1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
307. országos ülés
1' 281 307. ULES. 19. Május. sí! i» Az Előleges serelniek. názott 5-ik Ferdinand Királynak a’ Magyar Országot illetőkben az őtötik számnak nyilvánságos kimondására, — harmadik az előleges sérelmekre siirgelt kedvező kegyelmes Királyi Válasznak megadására leendő alázatos megkérettetését tárgyolja* Hasonlóképen Mosony Vármegye’ 1-ső Követe mint szinte kerületi Elölülő bémufatott más, és az Ország Gyűlési Irományok között CCXXXIV, CCXXXV, CCXXXVI, CCXXXV1I és CCXXXV1II számok alatt megolvasható kétrendbeli kerületi javallatot, a’ mellyek közül az eggyik, az e’ folyó esztendőnek Aprilis 9-én az urbarialis tárgyban költ kegyelmes Királyi Resolntióra, a’ második pedig a’ Nagy Méltóságú Fő Rendeknek az törvénykező, jelesen a Eiróságok elrendelésében tett észrevételeire adandó válaszokat foglalják magában — mind ketten azE- lőlülőt arra kérvén, hogy ezeket tanácskozás alá vétesse — a’ mellyre is Az Elölülő az előleges sérelmeket illető Izenetnek elsőbbi felvételét kívánván. Arra Rihar Vármegye’ 1-ső Követe kinyilatkoztatta, hogy miután a’ kerületi Ülésben legelőször az Erdélyi Ország Gyűlése eránt folytattatok a’ tanácskozás, és még akkor az előleges sérelmekre szolgáló válasz sürgetése szóban sem volt, mostan is azon sort megtartatni, és így legelőször az Erdélyi Ország Gyűlése cránt kidolgozott kerületi Izenetet kérné felvétetni, annyival is inkább mivel szinte ezen sorba adattak bé mai napon a kerületi Elnök által. — Ezen kívánságot pártolták nyomban Zemplén 1-ső, Tolnai 2-ik, Somogyi 2-ik, és Zólyom Vármegyék 2-ik Követei. — Ellenben a’ Gömöri 1-ső Követ azt vélte, hogy elmulhatatlanul az előleges sérelmek tárgyában, a mellyek megorvoslását majd nem minden Törvényhatóságok felettébb sürgetik, tett kerületi I- zenetet kelletik mindenek előtt felvenni, mellyre a’M. Elölülő úr azt jegyzé meg, hogy mivel az előleges sérelmekre adandó kegyelmes Királyi Válasz sürgetése sokkal érdekesebbnek tartatott a’Rendek által is, mint akár melly más egyes tárgy és azon kívül az előleges sérelmek az Ország Gyűlése kezdetekor is legelőször jöttek a’ tanácskozás alá, a’ maga rendjén látja, ha az benyújtott öt rendbeli izenetből legelőször az vetetődik tanácskozásba, a’ melly az előleges sérelmeket tárgyazza. — A’ mellyben is a’ többség megnyugodván az Előlülő az előleges sérelmekről szólló Izenetet olvastatta. — A’ mint is Erdély Orszá- Felolvasta a Nádor Ispányi ítélő Mester az ezen érdemben elkészített Izegi OrszágGyu* ne^et a’hoz tsatoltt magyar és deák Felírás javallatával, a’ mellyre mint oil van tárgyra, melly eránt a’két Tábla között máraz egyesülés megvolt, sem az Elölülőnek, sem másoknak sem lévén észrevételek, és így helyben hagyattatván, jött a’ sor az Erdély Ország Gyűlése folytatása eránt beadott izeuetre, mellynek felolvasása után Az Elnök kinyilatkoztatta, hogy miután az Erdély Országnak Magyar Országhoz leendő kapcsoltatása miatt az Erdélyieknek Ország Gyűlésen leendő meghalgatása és így e’ végett ugyan azon országos Gyűlésnek megtartása a’ már amúgy is az előleges sérelmekben megvolna érintve, sokkal tanácsosabbnak látná arra a’ Kegyelmes Királyi Választ előbb bevárni, és így mind ezen okból, mind pedig azért is, mivel az ezen Izenetben érdekelt Törvények szinte az előleges sérelmek sorában ottan, a’ hol Erdély Ország meghalgatása előljön, megemlítve vágynak, ezen érdemben, a’ Felírást szükségtelennek tartja, vagy azért is, mivel az Erdély Országi Rendekhez küldött Kegyelmes Királyi Rescriptum tárgya egyenesen mates tárgya. <
