1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
291. országos ülés
291. ÜLÉS. 4. Febr. 21d mellyck a’ határszélekhez csatollattak, kárpótlást nyerjenek. — De mivel azt lehetne ellenvetni, hogy ezen alsó Tót Országi nevezet, csak a’ Dalmát, Morvát és Tót Országok sérelmeiben és kivánataiban, és ugyan azon Országok Karainak és Rendéinek felterjesztésére hozott Törvényekben találtatnak, jóllehet ezen ellenvetés már csak azért sem áll, mert ha ezen nevezet Magyar Ország jusainak valami módon ártalmas lett volna —- az Magyar Országnak országosan egybegyült Rendei által soha fel flem terjesztetett volna. — Hivatkozik azon sérelemre ^ mclly Országgyűlése alatt egy Magyar Megye által a’ Tót Országi Megyék ellen eldadatott, és Magyar Ország Rendei által leg fensőbb helyen is előterjesztetett; nevezetesen: Magyar Országi Rács Vármegye azon sereimében, mellyet Xiva kérdés alatt lévő darab föld miatt Verdcze, éá illetőleg Szerem Vármegyék ellen beadott, ’s a’ melly a’ 1807-ik esztendei Országgyűlési iratok közt 485-ik lapon 84-ik szám alattiátható, következd kifejezésekkel él: „Regnum Hungáriáé a Regno Slavoniae limitibus Jluviorum Danubii et Drat i separari, et statist ice et geographice certum est, nec hos limites per id f sij'iuvius alveum aliqua e parte mutet turbari sinit vetustus Regnorum usus, praeterea Jluminis quippe Danubii Jilum quod limites inter Hungáriám et Slavoniam determinare debet. «— Magyar Ország Rendei pedig ezen sérelmet O Felségének ugyan csak illy formán ajánlották „cum itaque praededucta controversia metalis inter duo Regna Hungáriáé, quippe et Slavoniae rectificationem involveret“ etc. Végtére minthogy a’ Tekintetes Karok és Rendek azt állítják, hogy mind eddig semmi Törvény által nem volt kitéve az, hogy a’ többször említett három Vármegyék alsó Tót Országhoz tartoznak, azon kívül hogy a’ 1715-iki: 118-ik Törvény Czikkely által, a’ mellyre az egész alsó Tót Országot a’ Báni hatóságnak alája vető 174l-iki: 50-ik Törvény Czikkely világosan hivatkozik, az rendelletik , hogy alsó Tót Országnak és az abban lévő Vármegyéknek a’ szent Koronához való kapcsoltatása módja és formája visgáltasson meg, és ha a’ többször említett Posega, Verdcze, és Szerem Vármegyék alsó Tót Országhoz nem tartoznak, viszont soha ki nem mutattatott, mellyek legyenek azon alsó Tót Országhoz tartozó Megyék? Ha ezen felül megfogom mutatni azt, hogy van Törvény, mellybdl a’ legvilágosabban következik, hogy jelesen Verdcze Vármegye Tót Országhoz tartozik, kéntelenek lesznek a’Tettes Karok és Rendek állításom igaz voltáról meggydzettetni, — már pedig a’ 1715-diki 40-ik Törvény Czikkelyben az raondatik. — „circa differentias et contraversius quae occasione metarum per dejluentiam Draviititer Comitatus Sumegiensem et Barani/iensem nec non Slavoniam exortae essent. — Úgy de Baranya Vármegye a’ Dráva által semmi más Megyétől nem választatik el mint Verdcze Vármegyétől, tehát midőn a’ most említett Törvény Czikkelyben az mondatik , hogy a’ mondott Somogy és Baranya Vármegyék, és Tót Ország között határbéli villongások támadtak; tagadhatatlan lesz, hogy Verdcze Vármegye Tót Országhoz tartozik. — Hogy tehát azon állítás, melly szerént alsó Tót Ország nevezete alatt nem más mint a’ fent kitett Posega, Verdcze, és Szerem Vármegyék értetődnek a’ felhozattak szerént elégge be van bizonyítva, a’ Tettes Karok és Rendek kéntelenek elesmérni, mellyre való nézve ezen beszédemet azzal rekesztem be , hogy a’ MéltóságosFd Rendek viszon izenetéhez a’ mellytől soha einem fogok állanb 54*
