1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
yi 269-dik CIjKS. ii. D<‘wnb. \ ('lőtte, hogy ha minden Követek szőllottak volna.vallyon a5 kerületi ülésre lett volna e’ a' többség, ugyan azért kéri az Elölülőt, hogy addig, míg Követek szóllani akarnak, ne concludáljon. Nógrád Vármegye 1-ső Követe kinyilatkoztatta, hogy mind a’ Törvény textusa, mind a’ kerületi ülésekre nézve kijelentett conclusunián az Elölülőnek megnyugszik, minekutánna az Elölülő maga megmagyarázta hogy a’ többségnek akaratját jelentette ki, — felelni kíván csak Esztergom Vármegye Követének, ’s meg nem esmérte azon jusát, melly szerént utasítást kívánt adni miképpen, és miféléit tanácskozhassanak a’ KK.és HU. kerületi ülésben, mert ez minden általa több Ország Gyűlések alkalmatoságával tapasztalt szokás ellen való dolog lenne. Zala Vármegye 1-ső Követe azt monda, hogy félre kell tenni minden indulatot, 's hideg vérrel fontolni meg a’ dolgot, mellyik rész akarja praeoccupalni a' kérdést, az e’, a' ki azt mondja, hogy ezt nem lehet felvenni circulusban, vagy az a rész, melly azt tartja, hogy egésszen oda kell halasztani, azt a’ KK. és RR. bölcsen általlátják magok is; a’ szálló Követ most is csak azt tartja, hogy csak úgy tevődik elég a’ Királyi Válasznak, ha a mostani Ország Gyűlése elrendeli az urbarialis székeket. Somogy Vgye 1-só Követe kinyilatkoztatta, hogy mennél tüzesebbenakarta otet megtámadni Esztergom Vármegye Követe, annál szelidebben felel, és azt tartja, hogy áll a' conclusum a’ dolog érdemére nézve, elfogadta a’ többség a Kir. Válasz szavait, de annyi csak igaz, hogy miután más az urbarialis szék,más pedig a másféle úri szék, tehát itt kell az urbarialis székekről rendelkezni. Megjegyzette erre Esztergám Vármegyének 2-dik Követe Nógrád Vármegye Követének vádjára c‘ képpen felel. -—Noha nem dicsekedhetik a’Szálló ollyhasszas Orsz. Gvülési tapasztalással, mint a'minőt magáról állít Nógrád Vármegyének Követe, aztat még is meg fogja engedni a’tisztelt Követ, hogy két esztendei Ország Gyűlési pállváján a' Szállóigén könnyen megtanulhatta azt: hogy egyik Követnek sintsen jusa, hogy Követ társának oktatásokat, tanításokat, és letszkéket (ezek Nógrád Vármegyének szavai) adhasson, és hogy ha ezek adódnának is, el fogadni vagy félre vetni mindenkinek hatalmában áll. — Szem ügyre kivánnya venni a’ Szálló Követ, hogy mi volt előterjesztése, és illetheti e’ eztet az oktatás, és letzkézési vád, véleményét egyszerűen jelentette ki, úgy a’ mint azt Zala, Tolna, és Somogy Vármegyei Követek tették, megkérvén egyszersmind a' KK. és RR. hogy a’ dolog siettetése tekintetéből valamelly elv elhatározásába, e' helyen azon okból is ne ereszkedjenek, miután éz crántí vitatások a’kerületekben nem mellőztethetnek el, természetesen fenn maradván a’KK. és RR-nekezen véleményét a" Szállónak elfogadni, vagy félre vetni. — Kérdi a KK. és RR. oktatás e’ ez? vagy pedig a’ véleménynek egyszerű, és szokott kijelentése? a’ miben még eddig Esztengam Vármegyének képét viselni szerentséjelesz a’Szállónak, senki által, és így Nógrád Vármegye Követe által sem fogja magát korlátoztatni engedni , — egyéberánt úgy látszik bogy éppen az oktatástól magát megkéméltetni kívánó Követ Ur látszik az oktatásban magának tetszeni, akkor, a’ midőn hosszas Ország Gyűlési tapasztalását émlegeti, akkor a*midőn szájába kívánja adni a' Szállónak: bogy mit mondjon, akkor a’ midőn érinti, hogy
