1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
288. országos ülés - 289. országos ülés - 290. országos ülés
21)0. ÜLÉS. 29. Jan. 109 a’ Király, es ország az 1751-ik évi 17-ik czikkely szerént a’ földes urakra nézve 100. arany büntetés alatt, az 1638-ik évi Oá. az 1059-ik évi 58-ik, és az 1723-ik évi lá-ik czikkelvei szerént pedig a’ Királyi kamarára nézve is minden taksáktól szabadon, és menten tartották. — Nem de az 182ő-iki ország gyűlése a* Száván túli részekben a’ franczia Kormány alatt rendelt, ’s nemzeti kereskedésre nézve terhes kassukasi rév pénzt, mint idegen intézetet eltöröltetni kérte? hogy lehet tehát a1 Törvények lelke, ’s az ország rendszeréből a’ szinte idegen, ’s állítólagi uradalmi bőit beli just védelmezni, ’s fen tartani? — Minden szabad országnak fő czélja, a’ személyek, és vagyonok bátorsága; de hogy fog kérdi a’ Szólló az utóbbi megállani, ha a’ földes uraknak ama erőszakkal magokra ruházott engedelem továbbá is fen hagyatik, hogy az adók, és vevők erszényeire nézve is sajátság! jusokat, minden igaz, ’s törvényes keresményi út, ’s mód nélkül kiterjesszék? — Minden Törvényben, jó, és helybenhagyott szokásban a’magyar Törvény oktatók szelént megkívántatik hogy légyen: igazságos; nehogy a’polgárok javait, mellveknek biztosítására szolgál, megrontsa; meg van e’ az állítólagi uradalmi bóltbeli jusban a’ Törvénynek erre fő tulajdonsága? Tisztességes; nehogy a’ természeti dísz ellenére rendelkezzék; de természetesen díszese’, a’polgárok erszényébe minden igaz keresményi czím, ’s mód nélkül nyúlni, ’s mások tulajdonából egy részt a’ maga zsebjébe által rakni ? — Lehetséges; már pedig erkölcsi lehetetlenség, sőtt képtelenség, hogy a’ nemzet szabad légyen, ’s még is privát embereknek szolgai taksáltatása alatt álljon. — Szükséges, vagy legalább hasznos; hogy a’ polgárok szabadsága híjjába ne szoríttassék, tehát a’ nemzeti kereskedés privát emberek által igaz ok, ’s szükség nélkül meg nem szoríttathatik. — Alkalmaztatva az idők, helyek, ’s személyek körülményeikhez ; de mi lehet ezen tekintetekre nézve, a’ mi az állítólagi bóltbeli just ajánlhatná? — Alkalmaztatva az ország alkotmányához, ’s gyökér Törvényeihez; nehogy a’ Törvény mint a» köz boldogság oltalma, ' rínak romlására forduljon; alkalmaztatható e’ az ország jótékony alkotmányához, ama privát emberek javára, 's azok által önkényesen rendelt rabszolgaság ? alkalmaztatható e’ az ország jótékony gyökér Törvényeihez, ’s rendszeréhez, hogy a nemzetnek legdrágább szabadsága, privát emberek hasznára, ’s még pedig minden igaz czím, ’s keresményi törvényes mód nélkül áldoztassék fel épen most. — Illik e’ a’ paraszt telkek szabad használ tatása adományát fösvény, és törvénytelen taksáltatások nemeivel, ’s taksák osztályaival megszorítani? — Illik e’ a’ nemzet méltóságához, hogy a’ paraszt telkek használtatása a’ jobbágyoknak kitűzött, ’s elhatározott terhek alatt egyszer által adatván, azokra ismét új, ’s a’ levegőből szedett taksák terhei vetessenek. — Illik e’ a’ jobbágy szabad személyeit, sőtt az ország szabad polgárait a’ közönséges hasznos nemzeti jusokból, a’ kereskedés, és mesterségekből az állítólagi bóltbeli jus által kizárni, ’s így a’ belső kereskedést, ’s nemzeti ipart elfojtani? holott magok a’ külföldi mester emberek az 1723-ik évi 117-ik czikkelyen fogva, még a’ köz adóra nézve is hosszas!) lő. esztendőkre terjedt mentség eráut bizonyossá tétettek. Hogy tehát az állítólagi uradalmi bóltbeli jus úgymint minden erkölcsi tehetőség nélkül, egyedül az erősebbnek tiszta nyers hatalmából származott, ’s az emberiség átka alatt álló tisztán nyers erőszak jusaihoz hasonló jus a 19-dik században az igaz hazai Törvények könyvébe nem léphet, a napfénynél világosabb. — Ugyanazért a’ kereskedés, és mesterségeknek minden kizáró gyakorlását, vagy is monopóliumát, úgy ezen tárgyaknak, vagy kereskedést, vagy Ő0 *
